Trianon – minden magyarnak jelent valamit, még annak is, aki azt állítja, hogy őt nem érdekli. Mint a hit: az is hisz valamiben, aki azt bizonygatja, hogy nem. Kárpát-medencei hívő magyarok esetében pedig a két fogalom olykor erősen hat egymásra. Néha olyannyira, hogy nem árt mérlegre tenni, átgondolni:…
Várván vártam az Urat… mikor már kora reggel fáradtan ébredtem, és éjjel álmatlanul forgolódtam; mikor az elvégzett munkámért mást dicsértek meg; mikor mások gondja-dolga az én vállamat nyomta. Várván vártam az Urat… mikor kegyetlenül megbántottak; mikor én gázoltam más lelkébe; mikor a bocsánatkérések elmaradtak, a sebek elmélyültek, a…
https://www.youtube.com/watch?v=iO7ySn-Swwc „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14b) Drága Úr Jézus! Mielőtt bármit kérnék, hadd mondjam el, hogy nagyon szeretlek Téged. Hadd mondjam el, hogy rossz volt Nélküled élni: reménytelenségben, csüggedésben és magányban; torz képpel a szeretetről, reményről, az egész világról.…
Ha valaki megtisztel minket a bizalmával és beavat féltett gondolataiba, fájó élethelyzetébe, tanácstalanságába, akkor el kell őt fogadnunk olyannak, amilyen; meg kell próbálnunk együttéreznünk vele, illetve tudni kell értő figyelemmel meghallgatni őt. Ez a legfontosabb, amit tehetünk, viszont el jön az az idő is, amikor meg kell szólalnunk.…
Életünk tele van szomorú eseményekkel. Némelyek apróbbak, némelyek megrázóak, némelyeket egy egész életen át kell hordoznunk és elviselnünk valahogy. Van, hogy nem is közvetlenül minket érint egy-egy tragédia vagy negatív esemény, csupán közvetve – családtagként, barátként, munkatársként – leszünk érintettek, amikor odaállhatunk a szenvedő fél mellé, mintegy „társként…
Ha megkérdeznénk egy gyászolót, aki még csak nemrég veszített el valakit, azt mondaná, hogy sosem fogja tudni elfogadni azt, ami történt. Elképzelhetetlennek tűnik számára, hogy tovább lépjen, hogy ne az elhunyt körül forogjon minden gondolata, hogy a mérhetetlen fájdalom idővel szűnni fog…
halál gyász gyászfolyamatSaját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? (Weöres Sándor)
Az egész úgy kezdődött, hogy tartottunk egy bibliaórát, ahol feljött az örök kérdés: miért? Miért engedi meg Isten? Miért nem értjük mit akar? Miért nem értjük évek múlva sem, hogy életünk egy-egy nagy tragédiája mire volt jó? Mi van akkor, ha imádság, könyörgés, böjtölés, igeolvasás, emberi tanácsok nem…
Évek óta hallgatom böjt első vasárnapján azokat a prédikációkat, melyek arról szólnak, hogy a böjt nem az étel- és italmegvonást jelenti, hanem – kissé sarkosítva – azt, hogy lelkileg topon legyünk, mire jön a húsvét, s ezért egyfajta lelki odafigyelést igényel tőlünk. Évről évre hallom, hogy nem a…
Ismered azt a nénit, akinek megszokott helye van a templomban, és ki sem lehet robbantani onnan? Na és azt a bácsit, aki direkt hangosabban és nyújtva énekli a zsoltárokat, természetesen hamisan? És a folyton köhögős, cukorkás papírt recsegtetőket? Láttad már azt a pasit, aki direkt tíz perccel később…