Laskoti Zoltán bejegyzései

laszoliMagamról szeretnék írni, túl az életrajzomon és életutamon. Arról, aki csak én vagyok. Azonban falba ütközöm, két kérdésbe, amikről nem én pattanok vissza először.
„Az vagyok valóban, aminek mondanak?
Vagy csak az, aminek magamat ismerem?”
Amíg nem tudom megválaszolni a kérdést, három pont köré állítom a gondolataimat.
Aki még nem voltam: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász, kipihent ember, mindentudó, nagytiszteletű úr, papbácsi
Aki már nem vagyok: dobozon belül gondolkodó, progresszív fundamentalista, beregszászi gimis, szerelmet kereső, szorongó, passzív agresszív, naiv.
Akivé válni szeretnék: élni és örülni tudó ember, közösségépítő, házas, megbízható, együttérző, bibliaolvasó, motiváló
Tarts velem, ismerjük meg együtt magunkat a kommunikációban!

Ő vett rá engem…

Az év elején gyakran találkozhatunk olyan kezdeményezésekkel, hogy egy vagy több gyülekezet, felekezet is imaalkalmakat tartson, imaközösségben legyenek egymással. Úgy gondolom, nagyon is helyes az év elején így fordulni a jövő felé, viszont ezeken az alkalmakon akarva-akaratlanul kibukhat néhány rossz gyakorlat, amely épphogy nem bátorít, de visszataszít az imádkozástól sokakat. Hadd soroljak fel néhány ilyen sztereotip imaformát!

olvasás folytatása

Gondolatok a jászolnál

A jászolhoz, melyben az istengyermek fekszik, nem tudunk úgy odalépni, mint egy más gyerek bölcsőjéhez. Aki az istengyermek bölcsőjéhez kíván lépni, azzal valami történik. Alá kell vetnie magát az ítéletnek vagy a megváltásnak, elszökni előle nem tud. Neki itt vagy össze kell omolnia, vagy megbizonyosodik arról, hogy Isten irgalmasságában felé fordul.

olvasás folytatása

2. nap

„Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14b)

Uram, dicsőítelek és magasztallak, mert te vagy a világosság. Köszönöm, hogy te fényt derítesz az elrejtett dolgokra, átvilágítasz Igéddel és megtisztítasz bűneimtől. Köszönöm mindazt, amit eddig is megmutattál nekem, kérlek vezess ebben az adventben tovább a hit útján. Eléd viszem a dolgaimat, amiket szeretnék sötétben tartani: …

Uram, adj szabadulást! Kérlek magamért és azokért, akik sötétségben, fájdalomban és gyászban élnek. Kérlek, Te légy vigasztalójuk és vezesd ki őket a fényre. Emeld fel a szegényt, az árvát, az elhagyottat. Légy ott a mélynyomorban is, Uram. Hadd hozzam név szerint is Eléd ismerőseimet, akik sötét helyzetben vannak:

Könyörgöm azokért is, Uram, akik lelki sötétségben járnak és még nem ismerték fel a Te istenségedet. Kérlek, légy ott azokkal, akik nélküled szeretnének készülni és ünnepelni. Te ragadd meg azok szívét, akik csupán le szeretnék tudni az imádságot és az igehallgatást. Adj élő hitet nyugdíjasnak és fiatalnak egyaránt. Uram a Te örömhíred hadd nyissa fel a lelki sötétségben élők szemét!

Név szerint is juttasd eszembe őket, hogy könyörögjek értük: …

Jöjj, Jézus és ébreszd fel, támaszd fel hitünket!

← Vissza a naptárba

Az én Uram, az Úr jön…

Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott Ézs 40,10

Van, ami nem változik. Tehetünk fogadalmakat, törekedhetünk teljes erőnkből arra, hogy másképp ünnepeljünk, de akármit is követünk el, minden éven leselkedik ránk az adventi tudathasadás. Egyszerre van jelen bennünk az ünnep – amitől békét és örömet, meghittséget és gyógyulást várunk –, illetve az az érzés, hogy ismét elrohant egy év felettünk, közben rohanva készülünk és készítünk, olykor-olykor kinyafogjuk magunkat Istennek, hogy nem érkezünk Rá figyelni, végül pedig hullafáradtan esünk be az ünnepbe. Azért nevezem ezt tudathasadásos állapotnak, mert ezek az egymást kizáró szélsőségek együtt vannak jelen az adventi mindennapjainkban. Hatásuk frusztráló, hiszen különböző irányokba húzzák a gondolatainkat.

olvasás folytatása

Istenkereső nyomorúság

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10)

Már egy ideje, hogy rátaláltam egy dalra, amelyhez időről időre visszatérek. Ahogy hallgatom, egyre erősebb bennem az érzés, hogy ennek a dalnak valóban gravitációja van. Mély érzések, élettapasztalatok vannak mögötte, és a megénekelt forma csak erősíti azt, hogy ez a dal egy hipnotikus alkotás, amely leköt és visszahúz magához. Hallgasd meg te is:

olvasás folytatása