Szerző

Kocsis Julika

Szerző

Újságíró, rendezvényszervező vagyok. Tanulom az életet, a problémamegoldást, kitartást, a Fentiekben gyökerező, körülményektől független örömöt. Nagyon szeretem a zenét, Isten különleges ajándéka ez a csoda. Úgy gondolom, ebben az életnek nevezett izében a legbonyolultabb s néha legfájdalmasabb, mégis a legszebb, legfontosabb értékeket emberi kapcsolataink jelentik. Egyik fő célom, hogy megtanuljak jól szeretni, s ebben ki más lehetne a tanítómesterem, mint maga a SZERETET. Örülök, hogy itt vagy, olvasol, hogy írhatok Neked – és magamnak.

A legnagyobb ajándékot kapta a világ, mikor Jézus testté lett, nem is csoda tehát, hogy így adventben és a karácsonyi időszakban igen nagy hangsúlyt kap az adakozás kérdése gyülekezeteinkben. Decemberben valahogy mindenkit elkap egy kicsit a láz, hogy adjon, hogy az Isten szeretetének ünnepét másoknak is szebbé varázsolja.…

“Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.” Jel 3,11 Drága Uram! A Te szavad élő, igaz, tiszta. Én mégis gyakran félreértelek,vagy csak egyszerűen nem figyelek rád. Emiatt pedig újra és újra őrlődöm olyan dolgok miatt, amikkel kapcsolatban Te azt mondtad, nincs okom félni.…

Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.” (Jel 3,11) https://www.youtube.com/watch?v=aQZfavrBBPI Uram, annyi minden zakatol a szívemben. Még mindig s már megint fáradt vagyok, és hol van még az Ünnep. Vasárnap van, Uram, a Te napod, és én mégis a holnap és a holnapután…

„Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Mát 5,7) Irgalom. Valamiért rögtön az alamizsnáért könyörgő koldus képe ugrott be. Aztán a parázna nő. Majd pedig a bethesdai beteg. Utóbbihoz érve elő is kerestem az igeszakaszt (János 5,1-15). Azt hiszem, EZ az irgalom. Amit Jézus a Bethesda tavánál harmincnyolc…

“Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved” (Péld 24,17) Azt mondják, hogy a legszebb – vagy, ha úgy tetszik, legtisztább – öröm a káröröm. Sose szerettem ezt a szólást. Talán leginkább azért váltott ki bennem ellenérzést, mert kénytelen voltam belátni, hogy van benne…

„Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Uram!” (Zsolt 89,16) Előre leszögezném, hogy oda meg vissza vagyok a népemért, magyarságunkért. Kárpátaljaiként különösen erős ez a kötődés, becsületes megnevezése szerint nemzeti identitástudat. Ráadásul szerintem hatalmas kegyelem ránk nézve, hogy – elviekben – keresztyén nemzet vagyunk.

Igazi Megbabonázva bámulta a mennyezetet, ahonnan furcsa, évszázados alakzatok néztek le a fényárban úszó tömegre. Majd a karzatra tévedt a szeme, ahonnan a fiatal, nyakigláb fiúk leskelődtek, és néhány örökifjú férfi harsogta hamisan a Mennyből az angyalt. Semmit sem értett. Furcsa volt a jéghideg kőtemplom padján ücsörögni. Nem…

Valahogy mindig vonzódtam a nevéhez. Zwingli, Zwingli Ulrich – érdesen dallamosnak találtam, szerettem ízlelgetni. Furcsa mód talán épp e zengő nevű nagy reformátorral vitáztam volna a legnagyobbat, ha lehetőségem lett volna egy asztalhoz ülni vele. Hogy miről? Hát a zenéről és annak helyéről. Névjegy 1484-ben született a svájci…

22. nap – December 22. Advent van. Ettől a már-már közhelyszerű kijelentéstől vibrál szinte minden. Mi keresztények Krisztus születésének megünneplésére készülünk több-kevesebb sikerrel, az igazi advent jellegéről beszélünk, áhítattal gyújtjuk meg a gyertyákat a koszorún – várunk Valakire. Mindenki más is vár – valamire. Erről hunyorognak titokzatosan az…