zsoltár címkével jelölt bejegyzések

Modern zsoltárok

„Dávidé.
Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék?
Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?
Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.
Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.” Zsolt 27,1-3

Kedves Olvasónk!

A szent szövegben, a Biblia lapjain olyan örök Isten-ember kapcsolat rajzolódik ki az értő olvasó előtt, amelyet Istenre figyelve mi is megélünk. Ezért történhet meg hogy a Biblia üzenetét a saját életünkre nézve, személyesen is megfogalmazhatjuk parafrázisban, átiratban. Így tettük sajátunkká a szőlősgyulai ifi egy részével is a huszonhetedik zsoltárt, harcainkat és hitbizalmunkat beletéve.

Fogadjátok tőlünk ezeket az átiratokat vasárnapi vendégszövegként!
olvasás folytatása

Böjti ige-percek 28.

Biblianyitó imádság: Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ámen.

Olvasd el: 29. Zsoltár

Nagyító alá: Az ÚR hangja megremegteti a pusztát, megremegteti az ÚR Kádés pusztáját. Az ÚR hangja megriasztja a szarvasokat, letarolja az erdőket. Templomában mindenki őt dicsőíti. Az ÚR trónol az áradat fölött, ott trónol az ÚR, az örökkévaló király. Az ÚR erőt ad népének, az ÚR megáldja népét békességgel.” Zsolt 29, 8-11

A 29. Zsoltár egy rövid költemény, melyet tanult bibliamagyarázók szerint valószínűleg egy viharos napon írhatott Dávid Isten hatalmáról – ahogyan a 8. zsoltár lehetett az imája egy holdfényes éjszakán, a 19. zsoltár pedig egy napos reggelen. Ha van időd, olvasd el ezeket is (mindkettő nagyon rövid)!

  • Figyeld meg, hogyan tudja Dávid dicséret formájában visszairányítani Isten áldásait a mennyország felé az alábbi versekben, melyek mind az időjárással, a természettel kapcsolatban mutatnak rá a Teremtő hatalmára!

A holdfényes éjszakáról: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?” (Zsolt.8, 4-5)

A napsütésről: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. (…)Sátrat készített a napnak, amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján. Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig, nincs rejtve melege elől semmi.” (Zsolt. 19, 2, 6-7)

A zivatarról: „Az ÚR hangja zeng a vizek fölött, mennydörög a dicsőséges Isten, az ÚR, a nagy vizek fölött. Az ÚR hangja hatalmas, az ÚR hangja fenséges. Az ÚR hangja cédrusokat tördel, összetöri az ÚR a Libánon cédrusait.” (Zsolt. 29, 3-5).

  • Nézz ki az ablakon, és tégy úgy, mint Dávid! Mit látsz? És mi jut eszedbe Isten hatalmáról, szépérzékéről, kreativitásáról, nagyságáról az alapján, ami most a szemed előtt van? Ahol én ülök, ezt a bejegyzést írva, épp süt a nap, és a szél befúj az ablakon. Istenem! Olyan jó, hogy már érezni a tavasz közeledtét! Légy áldott az évszakokért, és hogy még arra is gondod van, hogy a madarak hangja szépen csengjen, és a természet még az esőben is kellemes látványt nyújtson, jó illatot árasszon!
  • Vedd elő újra a 29. Zsoltárt és írd ki belőle az Istenre használt különböző jelzőket!
  • Az Úr dicsőséges, hatalmas, fenséges, örökkévaló király – írja Dávid. Tudnád folytatni a sort? Istennek melyik tulajdonságára gondolsz a legszívesebben, melyik a legmegnyugtatóbb számodra? És van olyan, amely aggaszt és nyugtalansággal tölt el?

Napi kihívás: Küldd el valamelyik szerettednek a 29. Zsoltár utolsó versét SMS-ben, WhatsAppen, Viberen vagy Facebook-üzenetben! Hadd legyen a te böjti bibliatanulmányozásod még valaki számára áldásos! Csak bátran!

„Az ÚR erőt ad népének, az ÚR megáldja népét békességgel.” (Zsolt. 29., 11.)

Észrevetted már, hogy protestánsként leggyakrabban Isten szerető atyai voltát hangsúlyozzuk, akihez bátran lehetünk őszinték, és akihez beszélhetünk olyan természetesen és szívből, mint ahogyan egy barátunkhoz beszélnénk? Katolikus testvéreink ezzel szemben sokkal tisztelettudóbban, néha szentek közbenjárását kérve csak közvetve szólnak Istenhez, inkább úgy, mint mindenható Teremtőhöz, mintsem szerető Atyához. A legkevésbé sem szeretnék katolikus-protestáns különbségekbe belemenni – és kérlek, hogy te se tedd most ezt – hiszen az igazság az, hogy egyik hozzáállás sem hibás. Isten valóban egyszerre a világmindenség teremtője és ura, és ugyanakkor a mi személyes atyánk is. Isten, aki szentlelke által mindig velünk van, szól hozzánk és vezetni próbál lelkiismeretünk és más emberek által egy sokkal szerethetőbb, könnyebben imádható figura, mint a viharok és a tenger ura, az igazságosan, de mindenkit megítélő Úr – és talán te is Istennek erre az előbbi oldalára szoktál koncentrálni. Én egész biztosan.

A 29. Zsoltárban Dávid sorai arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten nemcsak azt kéri tőlünk, hogy szeressük őt, de azt is, hogy féljük és lássuk meg dicsőségét.

Néha nem könnyű mit kezdeni Isten dicsőségével. Énekelni róla – ha kicsit hamisan is, de talán még megy. De félni, imádni és leborulni előtte már sokkal kevésbé természetes. (A témáról jó szívvel ajánlom a böjti sorozatunk egy korábbi bejegyzését, amely épp erről szól és itt lehet elolvasni).

Istenem, taníts ne csak szeretni, de tisztelni is Téged. Segíts, hogy erősebb legyek, és eszembe jusson hatalmad és igazságod legközelebb, amikor épp mérges leszek, rosszat gondolok valakiről, vagy másképp készülök vétkezni. Add, hogy ne engedjem meg magamnak a bűnöket azért, mert ismerem a kegyelmedet. Hadd ismerjem meg igédből a hatalmadat, nagyságodat és erődet is! Ámen.

Zsoltár-parafrázis

Anyám-temetése-Zsoltár

a 30. zsoltár dallamára

Magasztallak, Uram, mert megváltottál.
Csatazajban csendet adtál, háborúban békét.
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
Nem hagytad, hogy továbbra is sírva keljek reggelente.
Uram, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba.
Nem kergettél el magadtól kegyetlenül,
Hanem felemeltél és én leborultam sírva.

olvasás folytatása