vallomás címkével jelölt bejegyzések

Hol vagy?

13493524_1102180343180420_898101226_o

„De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?” (1Móz 3,9)

A bűnbeesést követően az ember a meztelenségét felismerve, a világtörténelem legésszerűbb dolgát tette: elbújt Isten elől a bokrok mögé. És Isten járt-kelt az Édenben és kereste az embert: hol vagy? Nem azért kérdezte, mert nem látta őt. Nem, ő nagyon is tudta, hol van az emberlátta amint nevetségesen egy bokor alatt lapul, leszegett fejjel remélve, hogy gyerekes taktikája beválik: ha ő nem néz Istenre, akkor az Úr sem látja őt. Azonban tévedett: Isten jól tudta, hol van, látta őt. Nem ezért kérdezgette, kereste. A kérdésével a célja az volt, hogy szembesítse az embert önmagával, a helyzetével, a tettével – ráébressze őt ezek igazi valóságára.

Hol vagy?
Mennyire ijesztő és vesébe hatoló a kérdés ma is.

olvasás folytatása

Vallomás

zeb [1704319]

Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem! Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.” Zsolt 18,2-7

Mikor mondtad utoljára Istennek, hogy „Szeretlek, Uram, erősségem!”? Egyáltalán mikor szóltál hozzá utoljára úgy, hogy abból a teljes hála és szeretet szólalt meg? Vagy úgy érzed, nincs miért hálás legyél?

olvasás folytatása

Szeretetbalek

A1„A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” (1János  4 ,18)

 Vannak néha egészen intenzív élményeim egy-egy istentiszteleten. Amikor egy tekintélyt parancsoló, komoly lelkész bepillantást ad a személyes életébe. Amikor úgy igazán emberien megnyilvánul, és ettől az adott pillanatban szinte megfagy a levegő. Nem tudom szó szerint idézni már, de azért próbálom érzékeltetni, hogy mi ragadt meg bennem egy nem éppen érzelgős tiszteletes szájából: Könnyen lemondanak rólam az emberek. Valahogy könnyen eldobják a lelkem, a szívem, és egyszeriben mellőzni kezdenek, mikor én még ragaszkodnék hozzájuk. Gyakran felteszem magamnak a kérdést ezzel kapcsolatban, hogy vajon tudom-e ezek után még szeretni őket? És az az igazság, hogy be kell valljam: nem tudom nem szeretni.

olvasás folytatása

Mihez kezdjek?

dsaa

Akkor magába szállva így bánkódott: Hány béres dúskál ennivalóban atyám házában, én pedig itt éhen veszek! Fölkelek és atyámhoz megyek. Atyám, mondom neki, vétkeztem az ég ellen és te ellened! Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Fölkerekedett tehát és visszament atyjához…” Lk 15,17-20

Olvasva a fenti igerészt, sokakat biztos a már megint érzés kerített hatalmába. Persze, hogy a Biblia egyik szép példázata, de sokaknak már lerágott csont..

olvasás folytatása