tökéletesség címkével jelölt bejegyzések

Keresztyén önfejlesztés

Ha a kedves olvasó bármikor is legörgetett már a TeSó blog bejegyzések aljára, láthatja, hogy minden szerző rövid bemutatkozást írt magáról. Az enyémben ez olvasható:

Életfilozófiám: szeretnék minden nap jobb lenni.

Ez a mondat már évek óta nem változott, mert ma is ugyanolyan fontosnak tartom, mint amikor először leírtam. Hiszek abban, hogy az emberek képesek megváltozni. Hogy nem állandó a személyiségünk, és hogy nem elfogadható kifogás az, hogy „én ilyen vagyok”. Meg lehet térni húszévesen is, le lehet szokni a cigiről 50 évesen is, és fejleszthetjük az indulatosságunkat öregkorunkban is, ha úgy érezzük, erre van szükségünk. Mást biztosan nem tudunk megváltoztatni, de saját magunkat igen. Csak attól függ, mennyire akarjuk.

olvasás folytatása

Igen jó – Nem jó

prayer man

Istenem, én hiszek benned,
hiszem, hogy te teremtetted
a világot, a földet, a tengert;
hiszem, hogy te adtál életet
az embernek; hiszem, hogy
jutalmazod a jót, a rosszat
bünteted; hiszem hogy
hatalmad nagy; hiszem,
hogy igazságos vagy; hiszem,
hogy csak mozdulatodba kerül
és az egész világ semmibe merül;
mindent, de mindent hiszek neked,
de hogy az ember a te képmásod viseli:
aznem lehet.

(Ják Sándor: Én hiszek)

Néha elfog egy furcsa érzés, amikor nézem a körülöttem lévő világot, vagy csak egyszerűen önmagamat kendőzetlen őszinteséggel. Ilyenkor nehéz azonosítani azt, amit látok, azzal, amiről a Biblia így ír: „Éslátá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, ímé igen jó.” (1. Móz. 1:31/a)

„Igen jó”?

olvasás folytatása

Zebracsíkos keresztyénség

zebracsik

Nemrég – újra – találkoztam egy szokásos felnőtt-gyermek képpel, amit általában hitoktatók szoktak megosztani. Egy hittantanár elmondta azt a helyzetet, amikor beszélgetett a gyerekekkel és mesélt nekik arról, hogy mit jelent az, amikor Jézus megtisztít és fehér leszel, mint a hó. Továbbá – folytatva a tanítást – amikor távol vagyunk Tőle, ellenszegülünk neki, akkor pedig olyanok vagyunk, mintha piszkosak lennénk. Természetesen ennek a hittanórának a végén is jelezték a gyerekek, hogy ők tiszták akarnak lenni és a végső válasz ez volt: JÉZUS! Igen ám, de a tiszta pillanat után (fehér), jött a rossz pillanat (fekete), amikor az óra végén a gyerekek felrúgták egymást és azonnal összeverekedtek. A kérdésre, hogy „most tiszták voltatok?” a válaszuk „NEM” volt, lesütve tekintetüket.

olvasás folytatása

Széllel szemben

Szél

Néhány napja úgy döntöttem, nem busszal utazom kétfalunyit, hanem előveszem a kétkerekűmet. Amikor megérkeztem a célhoz, és kiderült, mivel jöttem, azt kérdezték tőlem: honnan fújt a szél? Szél? Miféle szél? – kérdeztem. Ó, akkor ez egy kirándulás volt neked, válaszolták. Tényleg az volt.  Ragyogó napsütés, enyhe idő, a mozgás adta kellemes érzések… 45 perc kikapcsolódás. Még csak ki sem izzadtam.

olvasás folytatása