Címke

természet

Címke

Szinte mindannyian ismerjük azt az élethelyzetet, amikor megpróbáljuk megfogalmazni a hitünket, és valaki a hallgatóságból egy okosan cinikusnak szánt mosollyal belénkfojtja a mondandót: hiszem, ha látom… Én az ilyen helyzetekben arra gondolok: bárcsak valóban látnál, testvérem… Bárcsak látnád a világot, ami körülvesz! Talán ha lenne időd rácsodálkozni a…

Elképzelem, ahogy újra az a szörnyen nehéz feladat szakad a nyakamba, hogy ismét szószékre kell állnom, és ott élő, hús-vér emberek életére nézve kell szólnom az Isten akaratát. Gondokkal és problémákkal küszködő embereknek. Betegeknek. Szenvedőknek. Nehézséggel birkózóknak. Reményvesztetteknek. Eltévedteknek. Satöbbi. Miután remegve már fent találom magam a színpadon,…

(Az első részért kattints ide, a másodikért pedig ide) Valami nagyon elromlott ember és természet között. Ahol egykor zöldellő pázsit díszítette a tájat, most szemétlerakó bűzölög. A hegyeket borító fenyvesek eltűntek, kopáran vacognak a dombok. Megszámlálhatatlan mennyiségű gleccser és jégtakaró olvad pillanatról pillanatra. Állatfajok tízezrei pusztultak ki kezeink…

“És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” 1Mózes 1,31 „Fűben, virágban, dalban, fában (…) látható az Isten. ” [1] Hihetetlenül megkapó pillanat az, amikor egy séta alkalmával felfedezed a körülötted lévő világot, meglátod egy pillanatra azt, amire Isten a kezdetek kezdetekor azt mondta „igen jó”. Amikor…