Reformáció500 címkével jelölt bejegyzések

Best of Reformáció 7. – Kálvin János

Kálvinról röviden írni rendkívül nehéz. Ugyanis azon személyek közé tartozik a történelemben, akire annyi sarat dobáltak az évszázadok alatt, hogy azt ötszáz szóban lemosni bizony lehetetlen vállalkozás. Nevezték őt Genf véres diktátorának, aki minden egyes apró kicsapongásért pénzbírságot, börtön- vagy halálbüntetést szabott ki; a legtöbben talán Szervét Mihály, szentháromság-tagadó tanító megégetésével hozzák összefüggésbe, vagy a predesztináció teológiai tanának megalapítójaként látják, aki az emberiség felét a mennybe, a másikat pedig a pokolba küldte téziseivel. Nos, Kálvin nem ez volt. Nagyon nem. Hadd mutassam be – tisztes reformátusként három pontban – azt a Kálvint, akit én csodálok:

olvasás folytatása

Best of Reformáció 6. – Sztárai Mihály

A reformáció korának egyik legimpulzívabb alakja, Sztárai Mihály (1500-1575), ferences rendi szerzetesből vált Luther tanainak követőjévé. Sosem félt kockára tenni az életét azért, ami fontos volt neki. A mohácsi csatába is elment, hogy védje a hazáját. Amikor a törökök elfoglalták Magyarországot, a teljes káosz és fejetlenség közepette elindult reményt vinni a reménytelenségbe. Nyilvános hitvitákat tartott, s ilyenkor előfordult, hogy teknők alá rejtve kellett kimenteni őt a felingerelt hallgatóság közül. Máskor meg egy-egy karóra szúrt tök bánta, hogy épp egy vérszomjas török vagy bosszúra éhes ellenfél került az ajtaja elé.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 5.- Zwingli Ulrich

Valahogy mindig vonzódtam a nevéhez. Zwingli, Zwingli Ulrich – érdesen dallamosnak találtam, szerettem ízlelgetni. Furcsa mód talán épp e zengő nevű nagy reformátorral vitáztam volna a legnagyobbat, ha lehetőségem lett volna egy asztalhoz ülni vele. Hogy miről? Hát a zenéről és annak helyéről.

Névjegy

  • 1484-ben született a svájci Wildhausban.
  • A bécsi és baseli egyetemeken végzett tanulmányokat.
  • 1506-ban pappá szentelték, majd Glarusban és Einsiedelnben tevékenykedett plébánosként.
  • 1518-ban a zürichi székesegyház szónokává tették.
  • 1519-ben elkezdte szónoki ténykedését, s prédikációi révén hamarosan nagy hírnévre tett szert.
  • 1523-ban Zürichben 67 tételben foglalja össze és adja ki nézeteit.
  • 1525-ben az egész zürichi kanton Zwingli reformjai szerint tért meg.
  • 1529-ben a katolikus kantonok szövetségre léptek a protestánsok ellen.
  • 1531-ben a kappelni csatában legyőzték seregét, s ő maga a csatatéren esett el mint a protestáns csapatok tábori lelkésze.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 4.- Lorántffy Zsuzsanna

“Bizonyságot teszek Isten és az ő szent angyalai előtt, hogy náladnál szebbet, okosabbat és akármi dicséretre méltóbb személyt nem láttam.” (Férje, I. Rákóczi György)

Szeretném leszögezni már az elején, hogy a világnak nagyon nagy szüksége van Margaret Thatcherökre, Jackie Kennedykre, Frida Kahlokra, meg Lorántffy Zsuzsannákra is.

Mondhatnád, hogy ezeknek a neveknek a világon semmi közük egymáshoz, és az utolsó név mérföldekkel kilóg, de elmondom, miben látom a közös pontjukat: nők, akik életük során többször is túlélték saját halálukat, s közben bájos mosollyal az arcukon intettek be az életnek, úgy halva meg, hogy közben kétség nélkül megnyerték a csatát.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 3. – Komjáthy Benedek

Komjáthy (v. Komjáti) Benedek élete:

Pontos születési adatait nem ismerjük. Pozsonyi kanonok volt, 1527-ben kezdte tanulmányait az erazmista szellemű bécsi egyetemen, majd 1529-ben mikor a törökök Bécset ostromolták Husztra a Nádasdy családhoz menekült. 1530-ban pedig, az ekkor már négy éve özvegy Frangepán Katalin grófnő hívására – akinek férje, Perényi Gábor kamarásmester a mohácsi csatamezőn esett el – a közeli Nyalábvárba került nevelőnek.

Komjáti Benedek példaképének a nagy humanista Rotterdami Erasmust tartotta, aki alig másfél évtizeddel korábban készítette el a maga bibliafordítását. Az ekkor 21 éves fiatalembert Frangepán Katalin kérte fel a fordításra. Komjáti Benedek az általa magyar nyelvre lefordított művet Az szenth Pál levelei magyar nyelven címen Krakkóba vitte, ahol Hieronymus Vietor nyomdájában nyomtatta ki. Az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen című könyv 1533 februárjában került kiadásra. Bár Hieronymus nyomdájában ekkorra már 31 részben magyar nyelvű nyomtatott mű jelent meg az akkortájt a humanizmust magyar nyelven művelő diák szerzőktől  (melyek közül a legrégibb 1527-ből való volt), a legrégibbnek tekinthető, teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatvány azonban Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen volt.

olvasás folytatása