Reformáció500 címkével jelölt bejegyzések

Best of Reformáció 10. – Sylvester János

Magyar szakosként Sylvester János neve nem volt ismeretlen számomra. Egy volt a sok név, dátum és adat közül, amelyeket kívülről kellett fújnunk az egyetemen. Hogy pontosabb legyek, nyelvtörténetórán foglalkoztunk vele többet, hiszen Sylvester nem volt más, mint a Grammatika Hungarolatina – az első magyar nyelvkönyv – megalkotója. Emellett természetesen az ő nevéhez fűződik a teljes Újszövetség magyar nyelvű fordítása is.

Vele kezdődik a magyar értekező próza… Vele kezdődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra. Ő készíti el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást…. Úgy verselt, ahogy csak két és fél évszázaddal később lett divatos a magyar költészetben.”

Ahogy olvastam Sylvester életéről, az adathalmazból egy hús-vér ember alakja bontakozott ki előttem. Egy művelt, modern gondolkodású, erős nemzeti öntudattal rendelkező, nyelvek iránt rajongó, kissé makacs emberé, aki szívesen megosztotta tudását a körülötte élőkkel.

Tudjátok, néha mosolyogtam is, mert Sylvester életútja sokszor egybevágott egy-egy blogtársam életútjával is. Az utazások, a folytonos tanulás iránti vágy, a nyelvek iránti rajongás, az elhivatottság, mind ráillik valamelyikünkre a csapatból. Igen, még a makacsság is.

Megrendített, amikor rájöttem, hogy valaki a nagy reformátoraink közül esendő ember volt, csak úgy, mint te meg én. Egy vidéken született, í-ző tájszólásban beszélő nagy utazó, aki szakirodalmi állítások szerint: „amikor harmincéves korában hazaérkezik a Mohács után szétszaggatott hazába, alighanem ő a legműveltebb magyar ember.” Végül a bécsi egyetem professzora lett, fordított, verselt, filozofált, és egyszerűen azzal szolgált az Úrnak, amije volt.

Íme néhány érdekesség az első teljes Újszövetség-fordításról:

  • Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést.
  • A Sylvester János általi fordítást megelőző évtizedben ugyan jelentek meg nyomtatásban bibliafordítások, de ezek csak újszövetségi részleteket tartalmaztak. Komjáthy Benedek Szent Pál leveleinek magyar nyelvű fordítása 1533-ban jelent meg Krakkóban, Pesti Gábor Bécsben 1536-ban kiadott fordítása pedig csak az evangéliumokat tartalmazta.
  • Sylvester Újszövetség-fordításának egyik érdekessége a díszítés. A díszítő és magyarázó száz evangéliumi képecske közül néhány valószínűsíthetően Sylvester fametszete.
  • Sylvester János nevéhez nem csak az Újszövetség fordítása kötődik: vele kezdődik a magyar értekező próza is, valamint ugyancsak Sylvester nevéhez kötődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra.

Elősző az Újtestamentumhoz:

Próféták által szólt rígen néked az Isten,
Az kit igírt, ímé vígre megadta fiát.
Buzgó lílekvel szól most es néked ez által,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.

Marofejeva Nelli

Best of Reformáció 9. – Károlyi Gáspár

A 16. században a magyarság ugyanúgy felbolydult, mint a németek vagy a svájciak. A reformáció szele lefújta a rozsdás és az arany faleveleket a kereszténység fájáról, mely a tél kíméletlen megpróbáltatásai után új hajtásokat hozhatott. A század végén nem tétlenkedtek a magyar urak és értelmiségiek sem. Egyiknek a zsebébe, másiknak a kapcsolataihoz kellett nyúlnia, de a Biblia készült.

Károlyi Gáspárt tartjuk a folyamat legkiemelkedőbb mozgatórugójának.

Névjegy:

Károlyi Gáspár, eredeti nevén Radicsics Gáspár 1529 körül született Nagykárolyban. 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult.

1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes.

Legkiemelkedőbb munkáját, a Biblia első teljes magyar fordítását 1586-ban kezdte meg Mágocsy Gáspár, Torna vármegye főispánjának, valamint unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával.

A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be.

1590, Vizsoly – a magyar reformátusság egyik óriási mérföldköve. Károlyi néhány lelkes segéddel éjt nappallá téve dolgozott az egész népnek szánt ajándékán. Majd’ ötszáz év elteltével még szinte minden magyar családban van egy általa fordított Biblia. Felbecsülhetetlen, amit ez az istenes öreg értünk tett, népünk történetében először. Hiszen mi is lenne velünk anyanyelvű Biblia nélkül? Képzeljük csak el!

olvasás folytatása

Egy álom, ami megváltoztatta a valóságot

Vannak mondatok, amelyek örökre belevésődnek az emlékezetünkbe. Ilyen például Luther híres mondata, miszerint „Itt állok, másként nem tehetek”, vagy egy másik kijelentés, Luther után többszáz évvel: „Van egy álmom…” Ismerjük meg kicsit közelebbről az álmodót, teológust, polgárjogi aktivistát: Martin Luther Kinget.

olvasás folytatása

Pásztor, mártír, próféta, kém

Ha szóba kerül a reformáció, márpedig ebben az évben rengeteg alkalommal beszélünk róla, akkor a legtöbb szó a 16. századról esik: Luther bátor kiállásáról, Kálvin gyülekezetszervezéséről és rendszerességéről, Zwingli Ulrik vitáiról rengeteg információt tárgyalnak újra. Mindez azt a téves benyomást is keltheti, hogy a reformáció a 16. század ügye, és azóta nem történt jelentős dogmafejlődés, nem születtek olyan meghatározó vezéregyéniségek, akik a reformátorokhoz hasonlóan megújulást hoztak volna az egyházba a saját idejükben.

Ezért ebben a hónapban arra vállalkozunk, hogy a protestáns egyháztörténelem egy igen aktív századában, a 20. században kutassuk fel azokat a protestáns (evangélikus, református) teológusokat, akik továbbvitték és megélték a reformáció örökségét. Azért is ezt az időszakot választottuk, mert a múlt században újra megjelent az úgynevezett „status confessionis” helyzete. Ebben a szituációban elkerülhetetlen és létfontosságú a keresztyén egyháznak, hogy a történelem viharában megfogalmazza hitét és hitvallást tegyen. Így született meg például a Barmeni Teológiai Nyilatkozat is (1934), amiről még bővebben is szót ejtünk.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 8. – Méliusz Juhász Péter

Elkezdődött magyar reformátusságunk 500 év óta legjelesebb, legünnepélyesebb hónapja, ezért úgy gondolom a mai nap nem is foglalkozhatnánk kisebb személlyel, mint Méliusz Juhász Péterrel. Hiszen nem kevesebbet köszönhetünk neki, mint Magyar Református Egyházunkat.

De ki is volt ő?

  • 1556-ban, 20 éves korában a wittenbergi egyetemen tanult, ahol hamar a diákság vezetője, széniora lett.
  • Anyanyelvén kívül még hat nyelven beszélt.
  • Debrecen lelkipásztora 22 évesen lett.
  • A Tiszántúl első református püspöke.
  • A pártokra szakadt városban Kálvin tanai mellett állt ki a nép oldalán.
  • 1569-ben inkább vállalta a kegyvesztettséget, de nem mondott le hitéről.
  • 1572-ben pedig, Debrecenben igeolvasás és imádság kísérte utolsó földi útjára.

olvasás folytatása