Reformáció500 címkével jelölt bejegyzések

Best of Reformáció 5.- Zwingli Ulrich

Valahogy mindig vonzódtam a nevéhez. Zwingli, Zwingli Ulrich – érdesen dallamosnak találtam, szerettem ízlelgetni. Furcsa mód talán épp e zengő nevű nagy reformátorral vitáztam volna a legnagyobbat, ha lehetőségem lett volna egy asztalhoz ülni vele. Hogy miről? Hát a zenéről és annak helyéről.

Névjegy

  • 1484-ben született a svájci Wildhausban.
  • A bécsi és baseli egyetemeken végzett tanulmányokat.
  • 1506-ban pappá szentelték, majd Glarusban és Einsiedelnben tevékenykedett plébánosként.
  • 1518-ban a zürichi székesegyház szónokává tették.
  • 1519-ben elkezdte szónoki ténykedését, s prédikációi révén hamarosan nagy hírnévre tett szert.
  • 1523-ban Zürichben 67 tételben foglalja össze és adja ki nézeteit.
  • 1525-ben az egész zürichi kanton Zwingli reformjai szerint tért meg.
  • 1529-ben a katolikus kantonok szövetségre léptek a protestánsok ellen.
  • 1531-ben a kappelni csatában legyőzték seregét, s ő maga a csatatéren esett el mint a protestáns csapatok tábori lelkésze.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 4.- Lorántffy Zsuzsanna

“Bizonyságot teszek Isten és az ő szent angyalai előtt, hogy náladnál szebbet, okosabbat és akármi dicséretre méltóbb személyt nem láttam.” (Férje, I. Rákóczi György)

Szeretném leszögezni már az elején, hogy a világnak nagyon nagy szüksége van Margaret Thatcherökre, Jackie Kennedykre, Frida Kahlokra, meg Lorántffy Zsuzsannákra is.

Mondhatnád, hogy ezeknek a neveknek a világon semmi közük egymáshoz, és az utolsó név mérföldekkel kilóg, de elmondom, miben látom a közös pontjukat: nők, akik életük során többször is túlélték saját halálukat, s közben bájos mosollyal az arcukon intettek be az életnek, úgy halva meg, hogy közben kétség nélkül megnyerték a csatát.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 3. – Komjáthy Benedek

Komjáthy (v. Komjáti) Benedek élete:

Pontos születési adatait nem ismerjük. Pozsonyi kanonok volt, 1527-ben kezdte tanulmányait az erazmista szellemű bécsi egyetemen, majd 1529-ben mikor a törökök Bécset ostromolták Husztra a Nádasdy családhoz menekült. 1530-ban pedig, az ekkor már négy éve özvegy Frangepán Katalin grófnő hívására – akinek férje, Perényi Gábor kamarásmester a mohácsi csatamezőn esett el – a közeli Nyalábvárba került nevelőnek.

Komjáti Benedek példaképének a nagy humanista Rotterdami Erasmust tartotta, aki alig másfél évtizeddel korábban készítette el a maga bibliafordítását. Az ekkor 21 éves fiatalembert Frangepán Katalin kérte fel a fordításra. Komjáti Benedek az általa magyar nyelvre lefordított művet Az szenth Pál levelei magyar nyelven címen Krakkóba vitte, ahol Hieronymus Vietor nyomdájában nyomtatta ki. Az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen című könyv 1533 februárjában került kiadásra. Bár Hieronymus nyomdájában ekkorra már 31 részben magyar nyelvű nyomtatott mű jelent meg az akkortájt a humanizmust magyar nyelven művelő diák szerzőktől  (melyek közül a legrégibb 1527-ből való volt), a legrégibbnek tekinthető, teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatvány azonban Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen volt.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 2. – Szegedi Kis István

A 16. században elinduló reformáció végigsöpört Európán, és egyetlen országot sem hagyott érintetlenül. Sorra alakultak gyülekezetek, amik egy-egy vezéregyéniség köré csoportosulva keresték azt, hogyan fogalmazhatnák meg hitüket. Több országban a megújulási mozgalom a nemzeti gondolat és érzés megerősödésével kapcsolódott össze – egymás után kezdték el lefordítani a Szentírást az ország nyelvére. Fontosnak érezték, hogy minél több emberhez eljuttassák Jézus üzenetét a saját nyelvén.

Ebben a szellemtörténetileg aktív időszakban Európa közepén volt egy ország, amely különlegesen nagy problémákkal küzdött. A század első felében végigsöpört rajta egy pusztító felkelés (1514), irányító elitje odaveszett a mohácsi csatában (1526), majd három részre szakadt (1529). Joggal gondolhatnánk, hogy a korabeli Magyarországon fontosabb lehetett a túlélés, mint a vallási viták folytatása, mégis a reformáció nagyjai között ekkor jelentek meg azok a személyek, akik évszázadokra meghatározták a magyar reformátusság arculatát.

olvasás folytatása

Best of Reformáció 1. – Luther Márton

Luther egy jelenség volt. Az a fajta figura, aki, ha valahol megjelent, megváltozott a helyiség atmoszférája, és minden szem rá szegeződött. Kemény, őszinte, rendkívül intelligens és határtalanul bátor volt. Katolikus szerzők, akik a „tévtanításairól” írnak, ma vulgaritása miatt szokták kritizálni. Ő valóban ilyen volt. Nem Isten tökéletes szolgája, hanem gyarló, emberi és gyönge. Élete utolsó 25 évében, törvényen kívüliként élt, vérdíjjal a fején, de ez nem akadályozta meg a szolgálatban. Kivételes személyiségéről árulkodik, ahogyan néhány levelében abbéli meglepettségéről ír, hogy még mindig életben van. Megbékélt a halál közelségével.

olvasás folytatása