pihenés címkével jelölt bejegyzések

Jöjjetek énhozzám mindnyájan!

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Máté 11,28-30)

Rohanás. Tanulás. Munka. Ügyintézés. Fáradtság. Ebben a mindennapi mókuskerékben őrlődünk. Alig találkozni olyan emberrel, aki ne panaszkodna fáradtságra. Egy kicsit régebben a „tavaszi fáradtság” volt jellemző, de ma már nyári, őszi és téli fáradtság is van.

Mindenki másképp piheni ki magát. Van, aki alszik. Van, aki tévét néz, vagy olvas egy jó könyvet. Van, aki elmegy egy wellnesshétvégére vagy egy tengerparti nyaralásra. Olyan is akad, aki az aktív kikapcsolódást szereti: inkább várost néz, múzeumba jár, vagy éppen hegyet mászik, túrázik.

De vajon ezek a relaxációs módok megpihentetik-e a lelkünket is? Hol tehetjük le az aggódásainkat, amiket hordozunk; a bántásokat, amiket jól elraktunk a szívünk mélyén; a felelősséget, amit naponta ránk rak a család, a munkahely, a baráti társaság; a bűneinket, amik terhelik a lelkiismeretünket?

olvasás folytatása

Tízparancsolat 4.10

14202878_10208508176155506_646048085_o

Idő van! Igyekezz! Gyerünk már! Naponta elhangzó szavak, szókapcsolatok, amelyek mind jelzik, mennyire rabjai vagyunk a mérhető és múló időnek és mennyire versenyt futunk vele. A teendőink listája duzzad, az adott idő pedig fogy. Szeretnénk megfordítani a dolgot. Ábrándozunk arról, hogy egyszer sok szabadidőnk lesz. Aztán mégsem. Mert a muszáj nagy úr, mert mások osztják be az életünket. Mert abban az illúzióban élünk, hogy egyszer csak a végére érünk annak a listának. És talán házanként, naponként ismétlődik meg észrevétlenül Zorán dalának a refrénje: „– Apa, mikor jössz? –Fiam, mennem kell! Az élet csupa kötelesség. De sokat leszünk együtt még…”

olvasás folytatása

A hetedik napon

pause-and-rest_cr

Szenteljétek meg szombatjaimat, hogy jelül legyenek köztem és köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, a ti Istenetek. Ez 20,20

Szenteljétek meg szombatjaimat. Hogy mit jelent ez, azt úgy gondolom, hogy sokan ismerjük a negyedik parancsolatból: Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt. Hat napon át dolgozz és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. (2Móz 20,8-10). Persze, ez nem csupán arról szól, hogy most már vasárnap fel sem kell kelnünk, egész nap ülünk az ágyban és nem foglalkozunk semmivel. Igeversünk arról ír, hogy szenteld meg, vagyis válaszd el a többitől, különítsd el az Isten számára, add oda ezt a napot az Istennek. Ez nem csupán egy parancsolat, amit csak azért kell megtennünk, mert Isten a nagyobb és kész. Két okot is felmutat ez a vers.

olvasás folytatása