nyitottság címkével jelölt bejegyzések

„Ne légy ilyen lekezelő velem!”

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép hegyvidék gazdag erdőkkel. Itt éldegélt egy őzgida őzmamájával, nem szenvedtek hiányt semmiben. Az őzgida azonban vágyakozva nézegette a távoli, gyönyörű kék hegyeket, és kicsi szíve minden melegével oda vágyott.

Ismeritek ezt a történetet? Nem mesélem tovább. A sztori röviden annyi, hogy a buta gidácska útnak indult, otthagyta otthonát, hogy a kék hegyeket elérje. Amikor viszont odaért s körülnézett, saját gidakori otthonának távolba vesző csúcsait látta ugyanolyan kéknek.

olvasás folytatása

A kegyelem habjai

WP_002581

Valahogy sosem álltak közel hozzám a szilveszter és az újév napjai. Mindig kicsit mondvacsinált ünnepeknek és erőltetett party-napoknak tartottam őket. Buli, pezsgő, tűzijáték, még több buli, mámoros január elseje – ez a hardcore-verzió. Sas-kabaré, éjfél, koccintás, Himnusz, elnöki beszéd – ez a szolid, hatvan pluszos megoldás. Aztán belekezd mindenki az ígérgetésbe, fogadkozásokba: kevesebb kiló, kevesebb cigi, több sport, stb. És január első hete után fel is adjuk mindezt. Majd tudatosul bennünk, hogy egy évvel többet számlál a jó öreg bolygónk, és kész – megyünk tovább, mintha misem történt volna.

olvasás folytatása

Analízis-paralízis

pocsolya
Wislawa Szymborska: Pocsolya (Kałuża)

Emlékszem gyerekkoromból e rémületre.
Kikerültem minden pocsolyát,
hát még a frisseket, zivatar után.
A frisset, hisz feneketlen is lehetett,
jóllehet egészen másnak látszott.

Belelépek s eltűnök hirtelen,
süllyedni kezdek a mélybe,
még annál is lejjebb, a mélybe,
a felhők tükörképe felé,
vagy még annál is távolabb.

Akkor a pocsolya gyorsan felszárad,
összezárul fölöttem,
s én örökre bennrekedek – hol is –
a néma sikolyok birodalmában.

Csak jóval később értettem meg:
vannak borzasztó kalandok,
mik nem férnek el a világ rendjében,
s még ha akarnának,
sem történhetnének meg.

(Fordította: Zsille Gábor)

Kicsit meglepő, de valójában nem a versről akarok írni. Ha egészen őszinte akarok lenni, talán nem is értem rendesen a végét (szívesen beszélgetek róla, hátha közelebb kerülök az igazsághoz).

olvasás folytatása

A gyülekezet, ahol élek

aaa

A gyülekezet és a fiatal távol állnak egymástól –  az én tapasztalataim ezt mutatják. Kell-e valamit kezdeni ezzel vagy sem?

Alapjában véve ez egy olyan helyzet, amikor a generációk közt egy kisebb-nagyobb szakadék van, amit áthidalni elég nehéz, de nem lehetetlen. A kérdés sokkal inkább az: akarom-e? Lehet most éppen semmi aktualitását nem érzed a dolognak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs is.

olvasás folytatása