megbántás címkével jelölt bejegyzések

Óévi terápia

Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. (Ef 4,32)

2017 utolsó napján mindenki megválasztja, hogyan készül arra, hogy átlépje egy új év küszöbét. A mai napon Isten arra emlékeztet bennünket ezzel az igével, hogy tudatosan készüljünk, azaz csak a legfontosabbakat vigyük magunkkal a jövőnkbe, tudjunk megbocsátani azoknak, akik nehéz terheket raktak ránk idén is.

olvasás folytatása

Érdekes játékszer az ember

forgotten-toys-1050x770

Gondolom mindenkinek hever valahol a lakásban egy-egy még a gyerekkorából megmaradt játék. Lenne egy kérdésem: hány olyan van, ami már nem tud heverni, mert nem maradt meg? Nyugi, nem kell megszámolni (nem is lehetne) erre a kérdésre valószínűleg ez a legáltalánosabb válasz: sokkal több, mint amennyit össze-vissza fel lehet még fedezni. Kevés játék maradt meg abból a halomból, amivel a gyermekévek alatt játszottál. De mi is ennek az oka? Gyors válaszként talán azt mondod: hát, tönkrement. A helyzet viszont az, hogy a játékok maguktól nem mennek tönkre. Ha nem piszkálják őket, maximum beporosodnak, de nem kopnak, repednek, szakadnak vagy törnek. A játékhalom egy része azért nincs meg, mert tönkre lett téve, a másik részét pedig azért nem találod, mert ki lett dobva. Talán nem is volt túl nagy baja – ha felhúztad berregett, ha megpöckölted zörgött, ha ráztad csengett – csak egyszerűen meguntad és így megváltál tőle.

A tönkre tett és kidobott játékok elmulasztott lehetőségek, az élmények lehetőségének elmulasztása, ami soha nem térül meg.

olvasás folytatása