Ma leteszek valamit, ami már régóta töri a lelkem és az életem. Ma kevesebbet akarok foglalkozni magammal, hogy többet foglalkozhassam Vele. Ma felfelé tekintek, hogy belülről tisztuljak. Ma kezdődik el ugyanis a böjt. Nekünk Mohács kell – írta egyszer Ady Endre. Egészen eddig nem értettem, miért gondolja így.…
Úgy érzem, mintha nem csak a mostani időszak, de az egész életem egy advent lenne. Várakozással telik, karöltve egy vággyal, hogy milyen ember lehetnék. Szeretnék úgy felkelni egyszer, hogy igazi erőre kapok: magabiztos leszek, mégis alázatos; szelíd, de ha kell, állhatatos; szeretetet adok mindenkinek kivétel nélkül, és hittel…
Ahogy közeledik az ünnep, egyre gyakrabban veszem elő Lukács evangéliumát, hogy újraolvassam az első néhány részt. Örömmel tölt el, hogy mennyien énekelnek ebben az evangéliumban: énekre fakad Erzsébet, Mária, Zákeus, az angyalok, Simeon. Mindegyikük az énekében Isten nagy tetteire emlékeztet és Őt dicsőíti. Énekel a menny és felel…
Hogy mi köze Frank Sinatra Jingle Bells-ének a démonokhoz, magam sem igazán tudtam, mindaddig, amig elém nem került egy cikk, amely azt ecsetelte, hogy a mai karácsonyi harangok használata valójában az ősi pogány szertartásokig vezethető vissza. A harang – hitték egykor az emberek – ugyanis elzavarja a gonosz…
Mindennapjaink elengedhetetlen létfeltétele az energiaforrás. Minden eszköznek, ami körülvesz bennünket energiaforrásra van szüksége, különben lemerül és használhatatlanná válik. De mi a helyzet velünk, emberekkel? Elég a fizikai táplálkozás a mindennapi munka elvégzéséhez? Problémák, gondok, különböző helyzetek megoldásához elég pusztán étellel és itallal feltöltekezni? Mi van a lelkünkkel? Mennyire…
Járkáltam fel-alá az üzletben, néztem sorra a termékeket, de sehogy sem találtam megfelelőt. Nem a kínálattal volt gond, láttam nagyon szép ruhákat. Viszont amikor megpróbáltam elképzelni magamat bennük, valamiért nem tetszett a kép. Rájöttem: vagy üres táskával megyek tovább (innen is), vagy stratégiát kell váltanom. Összeválogattam hát pár…
Nem hiszem azt, hogy mindent, ami ezzel kapcsolatosan mindannyiunkban kavarog, azt bele lehet szorítani egy blogbejegyzésbe. Igazából egy könyvbe sem, de nem is érdekes. Nem célom. Olyasvalamiről szeretnék most beszélni, ami valamiért mindig is tabu volt keresztyén körökben, pedig nagyon is hozzánk tartozik: vagyis a testről.
Szolgálatból – és itt most nem lelki értelemben kell venni – sok helyre eljut az ember, ha olyan szakmát választott magának, ami nem csak az íróasztal mögött zajlik. Vasárnap délután az elmúlt napok munkájától fáradtan ott ücsörögtem a beregszászi református templom ünnepi istentiszteletén, amikor egyszer csak rájöttem, hogy…
A megtérésünk csak egyik állomása Isten munkájának, a java igazából akkor kezdődik, amikor megengedjük Istennek, hogy formálni kezdjen bennünket. Ez egy véget nem érő folyamat. Akkor csináljuk jól, ha napról napra fejlődik a kapcsolatunk Krisztussal, ha életünk történései kapcsán újabb és újabb felfedezéseket teszünk önmagunkkal, Istennel és a…
Kezdetben volt az üresség, szívben és gondolatban. Üresség, amely megbénította az értelmet, elnémította az imát, amelyből sem kiáltani, sem menekülni nem tudtam, nem lehetett. Egy szó kellett csupán, hogy vereséget szenvedjen; egy szó, amelyben erő és hatalom van. De a néma, süket üresség nem eresztett markából – bár…
