kritika címkével jelölt bejegyzések

Hogyan (ne) használd a Bibliát?

A következő írás olvasásához javasoljuk feltenni a szarkazmus-szemüvegünket, ellenkező esetben az alábbi sorok alkalmasak a nyugalom megzavarására.

C.S. Lewis sokak által ismert könyvében, a Csűrcsavar leveleiben végig az ördög, a gonosztevő szemszögéből olvashatunk örvendezésről az ember megvezethetősége felett, s arról, hogyan lehet a legkönnyebben csapdába csalni, mik azok a trükkök, amelyekre mindig vevő. A szerző így tart görbe tükröt elénk és vesz rá arra, hogy elgondolkodjunk, vajon mi is hajlamosak vagyunk-e ezekbe a hibákba esni.

Valami hasonló fog itt is történni. A lent összegyűjtött, helytelen bibliahasználati módszerek némelyike sajnos saját tapasztalaton alapszik, másokat csak hírből, netes trolloktól ismerek, és vannak olyanok is, amelyek a képzelet szüleményei. A megfogalmazás ellenére egyik sem követendő példa…

olvasás folytatása

Homo Criticus

Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. (Zsolt 32:2)

Én elég gyors vagyok, amikor mások munkájának kritizálásáról van szó. Rossz a szervezés, a szavalat mesterkélt, a lelkész semmi újat nem mondott, ez egy elég béna dizájn, az énekesnek idegesítő a hangja, satöbbi. Sőt, nekem így is tanították: ahhoz, hogy tudd, hogy egy cikk rossz, még nem kell tudnod jobbat írni nála. Ahhoz, hogy kimondjam, hogy az énekes hamisan énekel, nekem nem kell tudnom jobban énekelni. Így működik a kritika: valaki kiáll mások elé, nyújt valamilyen teljesítményt, próbálkozik, magához képest sokszor a legjobbat nyújtja, én pedig eldönthetem, hogy jól csinálta-e vagy rosszul. Közben nekem nem kell teljesítenem és nem kell kockáztatnom sem, hogy a próbálkozásomat negatívan értékelik. A kritikus pozíciója mindig nagyon kényelmes.

olvasás folytatása

Isten építő kritikája

„Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt” (Zsolt 119,2)

Vettél már részt olyan vitatkozásban, aminek a közepén csendben rájöttél, hogy a másiknak van igaza, de úgy érezted, már túlságosan invesztált vagy az érvelésben, hogy engedj neki? Ilyenkor teljesen hülyének érzi magát az ember, és ideális esetben – miután az indulatok lecsillapodnak – később be is ismeri a hibáját. Az a helyzet, hogy még a jó szándékú, igaz intelmek megfogadásához is alázatra és bölcsességre van szükség.

Emberektől persze nem mindig igazságos a kritika, amit kapunk. Létezik olyan, hogy rosszindulat és olyan is, hogy irigység. Ha ilyennel szembesül az ember, nehéz jól kijönni a helyzetből. Vitatkozni nem mindig van értelme, csendben maradni pedig nehéz és frusztráló, amikor az ember úgy érzi, jogtalanul támadják.

olvasás folytatása

Böjti egypercesek 32.

criticism

Kritikus ember vagyok. Nem találok örömet a kötekedésben, ingerelnek a hiábavaló viták, a céltalan szőrszálhasogatások, de be kell lássam: gondolkodásom és ítéletalkotásom lényegéhez tartozik a kritika. Különbségtétel ez, amellyel értékelem a világ dolgait, emberek viselkedését, a magam helyzetét.

Nem volt ezzel semmi bajom addig, amíg azt nem láttam, hogy a kritika a legkevésbé építő formája a keresztyén életnek. Mert bár beszél a Szentírás a feddés feladatáról és Kálvin szerint is szerves része az igaz egyházi életnek az egyházfegyelem – keresztyénként nem kell leragadnom a kritikánál, az általam felismert, mindig relatív igazságnál. Ugyanis van jobb dolgom: ragaszkodhatom az igazsághoz, miközben növekszem a szeretetben (Ef 4,15).

Szabad vagyok arra, hogy ne dörgöljem a másik orra alá, mit tennék másként a helyében, hanem ismerjem el az eredményeit, biztassam, bátorítsam. Szabad vagyok arra, hogy több legyek egy kritikusnál, akinek a saját igazsága megtámadhatatlan szentség.

Mint írtam kritikus ember vagyok és ez az egyik legnagyobb kísértésem is. Viszont hálás vagyok, hogy megláthattam ezt és ezáltal felülemelkedhetek a természetemen, az egómon, igazságérzetemen. Jó okom van erre: kaptam és továbbadhatom Jézus szeretetét. Őérte leteszem a kritika fegyverét.

Te mit teszel ma Érte?

Kihívás: Ma a kritizálás kísértésében tanulj megállni. Családtagjaid bírálása helyett légy kedves velük vagy egyszerűen maradj csendben. Korholás helyett dicsérd gyermekeidet, ismerd el bennük a jót!

Ötlet: Fodorné Nagy Sarolta: Böjti tanácsok gyülekezeteink számára

Beszóltál?!

1331139114.9094-Kpkivgs-f [157700]

Gondolatok az Anonim alkotók klubja (2014) c. film alapján

Amikor egy stáblistában megjelenik az Agymenők Pennyje (Kaley Couco) és Oz az Amerikai pitéből (Chris Klein), úgy gondolom, az a film megérdemli a figyelmet. Az Anonim alkotók klubja egy hobbiírókból álló kis önképző kör, akik saját csoportjukról forgatnak dokumentumfilmet. Maguk közé fogadják az ifjú Hannah Rinnaldit (Kaley Couco), aki amellett, hogy soha egyetlen normális könyvet nem olvasott, nagyon szeret írogatni. Mindannyiuknak nagyratörő tervei vannak kiadott és megfilmesített szerzeményekről, de arra senki nem számít, hogy éppen Hannah válik sikeressé. Lassan rossz irányt vesznek a dolgok, és egymás támogatása helyett megpróbálják megfojtani a másikat egy kanál vízben…

olvasás folytatása