keserűség címkével jelölt bejegyzések

Érezz! Láss!

Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. (Zsolt 34,9)

Nem tudom, a te életed éppen hol tart. Lehet, hogy egyáltalán nem ismered azt a bizsergető érzést, amikor Isten jelenléte teljesen betölt, és nem számít, mi van körülötted, mert annyira tele van a szíved örömmel és hálával…

Talán régen jó volt, de már hetek, hónapok óta nem érzed a bőrödön Isten jóságát, a napjaid élvezhetetlen szürkeségbe folynak össze, és te csak passzív túlélőjük vagy…

Nincs nyomasztóbb dolog annál, mint amikor azt gondolod: ez már mindig így lesz, a te életed nem hoz örömet, ezen a világon neked nem terem babér…

Ez a gondolat biztosan nem Isten hangja.

olvasás folytatása

Örüljetek az örülőkkel

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. (Rom 12:15)

Hozzászólunk, kedvelünk, továbbadunk. Gratulálunk, együtt érzünk, részvétet nyilvánítunk. Nevetünk, meglepődünk, kacsintunk, mérgesek leszünk, visszamosolygunk… Az utóbbi időben az élet úgy alakult, hogy leginkább Facebookon örülünk és sírunk, és mi magunk is itt várjuk másoktól ezeket az együttérzéseket. Jól működik a rendszer: egy szép helyen járok, barátok vesznek körül, vagy végre hazajött a távolban élő rokon, együtt a család, és én már alig várom, hogy másoknak is megmutathassam, elmondhassam. Hogy velem együtt örüljenek. Minél többen érzik egyszerre, az öröm annál nagyobb lesz.

olvasás folytatása

Tükör által homályosan

„Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak, hogy éhínség támadt az országban. Ezért elment a júdeai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként lakjék Móáb mezején. Vele volt a felesége és két fia… De meghalt Elimelek, Naomi férje, és ott maradt az asszony a két fiával… De meghaltak ők is mind a ketten, Mahlón és Kiljón is, úgyhogy az asszony ottmaradt két fia és férje nélkül.” (Ruth 1,1-5)

Mintha George R.R. Martin írta volna a történetet: halál halál hátán. A veszteségek és a körülmények borzalmasak: pusztító éhínség, ennek következtében a menekülés az éhhalál elől, futás a kenyér után. De csakhamar kiderül: a halál elől menekülő család, mégis a halál markaiban köt ki. Nem is csodálkozhatunk az özvegyen maradt Naomi keserűségén: egész személyiségét, önmeghatározását áthatják a történtek, még nevet is cserél – Márának hívatja magát, ami annyit tesz: keserűség.

olvasás folytatása