jövő címkével jelölt bejegyzések

Amikor Ő tervez

Hanem hirdetjük, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek. (1. Kor 2,9)

Sokszor hallottam ezt az igét, és mindig olyan gyönyörűnek találtam, de be kell vallanom kicsit úgy voltam vele, hogy ez biztosan mindenki másra igaz csak rám nem. Sokáig meg voltam győződve arról, hogy Isten egészen kiszámítható tervvel rendelkezik az életemre nézve. Nem nagyon érhetnek meglepetések, persze jöhet egy-két váratlan fordulat, de azokból sem a kellemes fajta. Igen, azt hiszem, hogy az istenképem nem mindig volt/van egészen a helyén.

olvasás folytatása

Házasság-sütemény: előkészületek

Nem elég a szerelem a jó házassághoz.
Nem elég beengedni Istent harmadiknak a kapcsolatba a jó házassághoz.
Nem elég elmondani egy fogadalmat a templomban a jó házassághoz.

Amikor süteményt sütünk, nagyon figyelnünk kell a hozzávalók arányára. Fontosak ezenkívül az előkészületek: a jó és friss hozzávalók beszerzése, a megfelelő edények, a sütő minősége. Aztán fontos maga az elkészítés folyamata: ha nem elég sűrű a tojáshab, ha több a liszt, könnyen elbúcsúzhatunk az élvezetes végeredménytől.  S végül fontos a tálalás is, mikor és hogyan fogyasztjuk a süteményt. Miért hisszük akkor, hogy egy olyan bonyolult dolog létrehozásához, mint a házasság, elég egyetlen hozzávaló az elején, a többi majd kialakul magától, s garantált a pozitív végkifejlet?

olvasás folytatása

Jelek

Böjti egypercesek 27.

Ekkor azt kérdezték tőle: „Mester, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, hogy ez elkezdődik?” Ő pedig így válaszolt: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! – meg azt: Az idő közel jött! De ti ne kövessétek őket. És amikor háborúk zaját és lázadások hírét halljátok, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.” Azután így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, mindenfelé nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen.” „De még ezek előtt kezet emelnek rátok, és üldöznek titeket; átadnak benneteket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek, királyok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért. De ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre. Határozzátok el szívetekben, hogy nem gondoltok előre a védekezésre, mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni, vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem. Kiszolgáltatnak titeket még a szülők, testvérek, rokonok és barátok is, egyeseket meg is ölnek közületek, és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” (Lk. 21,7-19)

A Jelenések könyve ijesztő, de biztosan eljövendő változásokról beszél. Jobban szeretjük a Zsoltárokat, vagy az evangélisták könyveit olvasni, mint a baljós próféciákat fejtegetni. Isten mégis szükségesnek ítélte, hogy feljegyezzék a próféta rosszra figyelmeztető szavait. Nem lehet véletlen, hogy a kanonizáció után is benne maradtak a Bibliában ezek a fejezetek.

2019-ben nem kell másik földrészre, sőt már másik országba sem tekintenünk, hogy beteljesedni lássuk a jóslatot. A háború karnyújtásnyi távolságra került tőlünk az elmúlt években. Elvette az anyagi biztonságot, a szép jövő képét, nap mint nap okádta ránk a szennyet a médiából, de ami a legrosszabb: a mi fiaink életét is követelte. Csonka családok, szétszakadt házasságok, kitelepülő fiatalok, éhező nyugdíjasok…

Járványok. Oltóanyag hiányában gyerekek tucatjait ágynak döntő kanyaró, rosszindulatú daganatok, minden korábbinál szélesebb rétegeket fojtogató búskomorság, táplálkozási rendellenességekkel és magatartási problémákkal küzdő tizenévesek…

A világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Az elmúlt években több tízezren fizettek a hitükért halállal a világ 38 országában. Afrika, Közel-Kelet, Ázsia, Kína, Észak-Korea. India, Üzbegisztán, Törökország… Még mindig úgy gondolod, mese csak a Jelenések könyve? Az egész írás Istentől ihletett, ha a Biblia más részeit igaznak tartod, akkor ez sem lehet kivétel.

Mi marad akkor nekünk a világot összeroppantó csapások árnyékában? Az a személyesen kapott leghatalmasabb ígéret, hogy Isten oltalmazni fog. Még egy hajszál sem eshet le a fejemről az Ő tudta nélkül. Egyetlen dolgom van csak: tanúságot tenni az Ő nevéről. Te készen vagy itt és most, a mai napon Megváltódnak nevezni Jézust?

Kiss Julianna

Holnapok árnya

Böjti egypercesek 16.

Amikor korán reggel a város felé ment, megéhezett. Meglátott egy fügefát az út mellett, odament, de semmit sem talált rajta, csak levelet. Ekkor így szólt hozzá: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!” És hirtelen elszáradt a fügefa. Amikor látták ezt a tanítványok, elcsodálkoztak, és azt kérdezték: „Hogyan száradt el ez a fügefa ilyen hirtelen?” Jézus így válaszolt nekik: „Bizony, mondom néktek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nem csak a fügefával tehetitek meg ezt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe! – az is meglesz. És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok.” (Mt. 21, 18-22)

Gyakorta a félelmeim óriási hegyként tornyosulnak elém és lelassítanak. Aggódni kezdek, megijedek a jövőmben attól, ami bizonytalan, a kétségbeesés is a hatalmába kerít. Egy halomnyi kérdés támad meg, amikre még nem tudom a választ. Sok-sok aggály, amelyek megrémítenek. És így borul rám a jövő, mint egy titokzatos árny.

Úgy gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Mindannyian félünk, aggódunk a jövőtől. Mit hoz majd ez a krízises gazdasági és politikai helyzet? Hová rohan ez a beteg világ, amiben gyermekeinknek fel kell nőniük? Mi lesz a szüleinkkel, ha elköltözünk? Mikor állapodhatunk már meg kapaszkodva abba, hogy itt tényleg van jövő? Mikor tapasztaljuk meg végre az anyagi biztonság ismeretlen érzését?  Igen, sajnos így igaz. Túl sok kérdőjel lebeg a szemeink előtt, és nem látszik az Isten felkiáltójele.

De mi van a felkiáltójel előtt, mit is mond Isten? Biztos nem azt, hogy légy süket és vak a körülötted lévő világ minden problémájára. Nem is azt, hogy légy minden panaszkodó szája és szószólója. Még azt sem kéri, hogy a világtól teljesen elfordulva, és abból kivonulva kizárólag a mennyei élet felé tekints. Isten a jelenbe hív, a mostba, hogy birkózz meg az árnyakkal. Ehhez hitre van szükségünk. Igazi, hegyeket mozgató és csodákban bízó hitre. Olyanra, ami kapaszkodik Isten örökérvényű ígéreteibe. Arra a szilárd bizalomra, ami a kilátástalanságban is a gyümölcsöző, áldott jövőt várja. Ami tudja, hogy lesz egyszer napsütés, még ha napok óta esik is az eső. Ám a hitnek cselekedettel kell társulnia.  Másképp a fügefa sorsára juthatunk. Jézusnak is betelhet a pohár, és egyszer csak abbahagyja a reménykedést, és megunja, hogy mindig kikönyörög nekünk plusz egy évet.

Igen, az élet sokszor nehéz, a jövő pedig ingoványos. De az Úr kegyelmes. Ő felfegyverzett minket ehhez a földi utazáshoz. Ne csak a kérdőjeleket lássuk, a fájdalmakat, a kríziseket, az aggodalmakat, hanem az Úr felkiáltójeleit, melyekkel hitre, tanúságra és cselekedetre hív el. Gyümölcsözzünk, és higgyünk abban, hogy Ő gondoskodik holnap is!  

Baranyi Eszter

Ima Kárpátaljáért

Atyám! Hiszem és vallom, hogy Te vagy a mi hajlékunk. Hiszem, hogy Te akkor sem hagytál magunkra, amikor elszakítottak bennünket anyaországunktól, s hogy most is Te vagy oltalmunk, amikor mindenhonnan kitaszítottnak érezzük magunkat. Hiszem, mert Te azóta is megőriztél bennünket, nyelvünket, hitünket.  

Minden hitemmel együtt mégis megrendülök, amikor magam körül végignézek.
Megrendülök, hogy testvér a testvérét bántja szóval és tettel.
Megrendülök, amikor látom, hogyan tudja egy nép – és egy ember – saját magát tönkre tenni.
Megrendülök, Uram, mert ilyenkor akaratlanul is felerősödik bennem mások hangos kántálása: „Hol van hát a te Istened?!”.

olvasás folytatása