elégedettség címkével jelölt bejegyzések

Gyönyörű vagy, Jézus!

netofa_soeurs_02

Csöndben sétálunk a galileai Netofa-völgy felett éberen őrködő hegy tetején. Nehéz igazából leírni mit is érez az ember, amikor körbenéz erről a magaslatról egy ilyen tiszta, csodálatosan ragyogó napon. Keleten, a távolban a nagy tenger (Földközi-tenger – a szerk.) vize veri vissza a nap millió sugarát, amelyek így csillogó üvegtengerré változtatják a gigantikus kékséget. (Nehéz lerázni magamról a gondolatot, hogy párezer kilométerrel odébb, éppen ezen az üvegtengeren, talán ezekben a percekben is százak hánykolódnak a hullámok között, akik mennek, menekülnek, de be nem fogadtatnak, kivettetnek, visszaküldetnek vagy meghalnak út közben. Nem, most nem erre akarok gondolni, nem erről akarok írni – így ez megmarad zárójeles gondolatnak.) Előttünk a Galileai-tenger bukkan elő a hegyek közül, mint valami félénk lány, aki szégyelli teljesen felfedni magát a bámészkodó utazók előtt. Alattunk pedig a völgyben tarka szántóföldek heverésznek, hol zöldben, hol pedig száraz, halovány sárgában.

olvasás folytatása

Tízezer okom van

Nem mondok újat azzal, hogy a keresztyén ember életében sem megy mindig minden jól. Talán te is tudod, hogy mit jelent ez. Ott vannak a nemszeretem napok. Amikor sem kedv, sem ok nem jelentkezik az Isten dicséretére, a feltartott kezekre, a Lelkem, áldd az Urat szívből való éneklésére.
praise

A nehézség gyakran a legváratlanabb pillanatban jelentkezik. Mikor azt gondolom, hogy a legerősebb vagyok, akkor roppanok össze. Amikor úgy érzem, rengeteg ember a barátom, akkor maradok hirtelen magamra. Amikor már elégedett kezdek lenni, akkor ábrándulok ki mindenből. Nem kell sok hozzá, csak egy rossz nap…
olvasás folytatása