boldogság címkével jelölt bejegyzések

A házas élet első megállói

Talán kijelenthetem, hogy a legtöbb ember életében tervben van, hogy valamikor megházasodik. Lehet öt vagy tíz éven belül, de szeretnénk lehorgonyozni valaki mellett, összeszokni, megállapodni. Sokan ennek az útnak a küszöbén álltok és állunk, s a házasságnak nevezett nagy utazás első megállóit tapasztaljuk. Mint fiatal feleség, jegyesekhez és fiatal házasokhoz szeretnék szólni, akik bizakodva várjátok az előttetek álló boldog éveket. Mert biztos vagyok abban, hogy mindenki úgy tervezi, hogy boldog lesz a párjával. Nemrég kutatást végeztem fiatal felnőttek között, és a házassággal kapcsolatos kérdések közül nem az anyagi beosztások megfelelő módja vagy a bölcs gyereknevelés mikéntje számított a legnagyobb kérdésnek, hanem a boldog és tartós házasság titka. Sajnos nem írhatom le nektek a mindent megoldó elixír receptjét, mert én sem tudom, azonban pontokba szedve szeretném átadni mindazt, amit mi már a férjemmel az igen óta eltelt idő alatt megtanultunk.

olvasás folytatása

Jól vagyok

Napok óta Szabó Balázs Jól vagyok című száma jár az eszemben, s bár az övé kicsit depressziósabb hangvételű, én mégis azt kell mondjam, tényleg jól vagyok. Erre akkor csodálkoztam rá, amikor az egyik kedves barátom kérdezte, mi újság velem, és én őszintén tudtam kimondani ezt a már-már klisének tűnő mondatot – most az egyszer teljesen komolyan gondolva azt.

Idáig is út vezetett, s csak kérni tudom az Istent, tartson meg ebben az állapotban minél hosszabb ideig.

Vasárnap istentiszteleten voltam, ahol ez volt az alapige: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek én bennem.” (János 14,1)

olvasás folytatása

Boldogság = ??

Böjti egypercesek 36.

Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre! (Zsolt 119, 2-12)

Virágvasárnapon, húsvét nagyhetének első napján a keresztyén világ Jézus bevonulását ünnepli Jeruzsálembe. Akkor és ott ezt a bevonulást örömujjongás vette körül, az ünneplő tömeg pálmaágakat lengetve várta és fogadta Jézust, innen származik ennek a vasárnapnak a latin elnevezése, a Palmarum. A nép fejében nagyon egyszerű a képlet: politikai szabadítás+kenyérszaporítás+Jézus királlyá koronázása= boldogság.

Jézus élete, bevonulása és ez a zsoltárrészlet egy másfajta gondolkodást tár elénk. Ahogy Jézus életében, a zsoltáros imádságában is nyilvánvalóvá válik, hogy a boldogság összefügg az Atya parancsolatainak, döntéseinek tanulásával, megtartásával és figyelembevételével. Azaz boldogság=engedelmesség. Az engedelmesség Jézus életében fontosabb, mint a népszerűség, fontosabb a saját családjánál, sőt a saját életénél is. Ennek adta példáját virágvasárnapkor is. Bár jól tudja, hogy a tömeg félreérti és saját elvárásait, reményeit vetíti ki rá csupán, engedelmeskedik és ahogy Zakariás prófétával előre megmondatta az Úr, szamárháton, mégis királyként vonul be a városba.

A kritika korát éljük. Divat mindent szétszedni és összerakni, analitikusan megvizsgálni. Jézusnak is voltak, vannak kritikusai és vannak kritikusai a Bibliának is. Nem kell filctollal neki esni a szent szövegnek, hogy kritikusok legyünk – elég, ha fontosabbnak tartjuk a saját reményeinket és vágyainkat Isten törvényénél és döntésénél. Ha háttérbe állítjuk egy Ige nyilvánvaló igazságát, ami változásra sarkallna. Biztos nem így értette a szerző, nem gondolhatja ezt így… Felírhatjuk a megvalósítandó képletet az életünk fölé: pénzkeresés+párkapcsolat+szakmai siker+egészség=boldogság. Ezt áldd meg Istenem, ezt igazold. Azonban a zsoltár és Jézus élete tovább tanúskodik ellenünk: boldogság=engedelmesség.

Van, akinek túl egyszerű a képlet, azért nem ért vele egyet. Van, aki szerint túl bonyolult, lehetetlen csupán ennyitől boldognak lenni. Főleg ma. Pedig lehet.

Mikor érezted magad utoljára boldognak? Mikor voltál utoljára mély, bensőséges közösségben az Atyával?

Megtartottad mindazt, amit neked parancsolt és mondott az Úr, vagy elszivárgott életedből az Ő útmutatása? Szeretnél újra egész lenni és feltöltekezni az Ő közelében?

Szeretnéd, hogy tiszta szívet teremtsen benned Isten és az erős lelket megújítsa?

Kövesd Jézust az engedelmesség útján. S ne az állomásokra nézz az út közben, a szenvedésre és mindarra, amibe kerül ez a választás. Azt tartsd szem előtt, hogy ez az egyetlen út, ami garantáltan boldoggá tesz. S nem egy napra, ahogy a sokaság örvendezett, hanem örök életedre. Hozd meg a jó döntést minél hamarabb.

Laskoti Zoltán

A tökéletes szék

Csodálatos, tavaszi reggel volt. A madarak örömódákat zengtek, és a napon is érezni lehetett, hogy boldogabban kelt fel. Március vége volt már a kis faluban, ahonnan a kicsi Ráhel is a nappal együtt útnak indult. Előző este elhatározta, hogy neki bizony szüksége van egy szép, kényelmes székre. A hosszas kérlelés után nagymamája a következőtanácsot adta neki:

Menj be a városba, próbálj ki annyi széket, amennyire csak időd engedi, de a nap végére döntsd el melyik lesz az az egy, amit haza is hozol.

olvasás folytatása

Kötöttségben boldogan

“Dicsérjétek az Urat! Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban.” (Zsolt 112,1)

Jaj, alig várom a mai értekezletet! A főnök el fogja mondani, hogy mit talált ki nekem mára. Vajon hogy présel majd bele olyan dolgokba, amihez semmi kedvem? Ó, olyan jó, hogy van valaki, aki kitalálja, hogy mi a jó nekem!

Most őszintén: hogy néznél arra az emberre, aki így ömleng neked hétfőn reggel? Pszichológust ajánlanál neki, vagy elvonókúrát? Milyen már, hogy valakinek az okoz boldogságot, ha utasítgatják meg parancsolgatnak neki!

Pedig tud ez jó is lenni. Például amikor új vagyok egy helyen, és fogalmam sincs, mi ott a módi, vagy mi is a dolgom konkrétan. Segít, hogy mihamarabb megtaláljam magamat a gépezetben, és ne valljak szégyent.

Jó akkor is, amikor valami kidönt az egyensúlyomból, pánik van és összeomlás. Segít, ha valaki elmondja ilyenkor, hogy mi legyen a következő lépés.

olvasás folytatása