„Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén.” (Kol 1,9).

Az imádság hatalmas kiváltság számunkra, hisz lehetővé teszi, hogy Istennel, Teremtőnkkel és Megváltónkkal kommunikáljunk. Amennyire csodálatos ez a lehetőség, néha annyira természetesnek és magától értetődőnek is vesszük. Persze Isten akar kommunikálni velünk, teremtettjeivel, akikre már így is annyi időt és figyelmet szentelt. Isten tehát keresi a lehetőséget, hogy beszéljen velünk, nekünk viszont időnként valamiért nehezünkre eshet imádkozni. Sőt, ez elég gyakran meg is történik. Lehet, hogy épp nem találunk rá időt, vagy akár az is lehet, hogy egyszerűen cikinek érezzük ugyanazokat a dolgokat kérni Istentől nap mint nap. Nincs semmi új, amit mondani tudnánk neki. Elképzelhető, hogy annyira zavarnak a saját bűneink, hogy már imádkozni sem hagynak. Lehet, hogy azt sem tudjuk, hogyan imádkozzunk, mit mondjunk, mit kérjünk Tőle. Ez gyakran olyankor fordul elő, amikor azokért imádkozunk, akiket személyesen nem ismerünk (mint például a fenti igeszakaszban Pál és a kolosséiak esetében).

Néhány dolgot ilyenkor jó figyelembe vennünk.

  • Vannak olyan dolgok, amikért nap mint nap imádkoznunk kell!

Ezekre a dolgokra nap mint nap szükségünk is van. Jézus nem véletlenül foglalja bele a következő sort az Úri Imádságba: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Nem azt mondja, hogy, add meg nekünk az összes kenyeret, amire valaha is szükségünk lesz. Arra akar ezzel rámutatni, hogy valóban vannak olyan dolgok, amikért folyamatosan fohászkodnunk kell. Mint a kenyérre, úgy Isten áldására is minden nap szükségünk van.

  • Amikor meg akarod tudni, mi Isten akarata

Nagyon gyakran kérjük Istentől, hogy mutassa meg akaratát az életünkben. Sokszor hallhattunk, esetleg mondtunk is már hasonlót: Isten majd megmutatja, hogy hol dolgozzak, kit vegyek feleségül, melyik templomba járjak stb. Ezek nem rossz kérések, de egy lényeges pontot kifelejtenek: Isten akaratát nem kell felfedezni, Ő azt már megmutatta nekünk. Amit tennünk kell, az megérteni az Úr akaratát, engedelmeskedni neki és beteljesíteni azt. A Szentírás egyébként egyértelműen leírja Isten akaratát az életünkre: szeressük Őt és egymást, és éljünk szent életet.

  • Isten akarata az, hogy szent életet éljünk

Ha ezt követjük, és ezt figyelembe véve imádkozunk, akkor az, hogy mit kérünk, már kevésbé számít. Kevésbé számít az, hogy ezt a szent életet tanárként, bolti eladóként vagy bankárként éljük majd meg. Istent sokkal jobban érdekli az, hogy hogyan dolgozunk, mint az, hogy hol és mit. Ugyanez vonatkozik arra is, amikor templomról templomra járva keressük a nekünk legjobban megfelelőt. Ebben is az a fontos, hogy találjunk egy olyan gyülekezetet, ahol az igét a Bibliához hűen hirdetik. Ezután találjuk meg azt a területet, ahol mi is szolgálni tudunk ebben a kiválasztott gyülekezetben. Az, hogy mi mit teszünk a gyülekezetünkért, hogyan járulunk hozzá annak gyümölcsöző működéséhez, sokkal fontosabb, mint az, hogy megtaláljuk a tökéletes helyet. Mivel ilyen sajnos nem létezik…

Mindannyian képesek vagyunk megismerni Isten akaratát, ha komolyan vesszük azt a tényt, hogy a Biblia segítségével találkozhatunk az Úrral, és ha engedjük, hogy a Szentlélek az olvasottak alapján formáljon bennünket. Mindez persze elég nagy feladat, és korántsem könnyű. Én tudom magamról, hogy az én életem nem minden része örvendezteti Istent, az én életem nem teljesen szent, tökéletes. Azt is tudom, hogy soha nem is lesz az. Legalábbis az örökkévalóságnak ebben a mostani szakaszában biztosan nem. De azt is tudom, hogy az Úr a szívet vizsgálja meg, és olyan szívet akar látni, ami arra vágyakozik, hogy Őt örvendeztesse. Törekedjünk erre nap mint nap, és rendszeresen, őszintén imádkozzunk is ezért!

Peter Banks
Devney Zsófia

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .