22. nap

“Egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.” Lk 21,28b

Nehéz most, a legnagyobb sietségben, a „minden időben elkészüljön” űzésében megállnom, s lecsendesíteni a lelkem. Nehéz a december végéhez közeledve utolsókat rúgó időre barátként gondolni. Az időre, ami sietségből napokba, hetekből hónapokba, évszakokból évekbe torlódva annyi mindent vett el, ami kedves volt. Szégyellem, de olyan nehéz az év legsötétebb napjaiban Veled beszélgetnem, szégyellem, de néha még mindig Téged vádollak, aki megmenthetted volna őket.

Látod, Uram, a szívem, hogy milyen sok darab hiányzik már belőle, hogy az ürességek mennyire sajognak az ünnep közeledtére. Azt hirdeti a világ, hogy a küszöbön álló karácsony a családé, a szeretteinkkel töltött időé. Te látod, hány gyermeked veszítette el azt, akivel megoszthatná ünnepét. Uram, te tudod, mennyire fáj minden, ami elmúlik a szeretetünk szorításából…

 Te látod a mindent semmivé mosó hiányt, ami felkavarodik bennem, ha az életem szövetéből kiszakított szerettemre gondolok így karácsonykor. Mióta ő nem lehet velem, a legszebb fényfüzér körül is érzem a fényt semmivé fosztó árnyékot, a legízletesebb ünnepi vacsora is megkeseredik, mert vele nem oszthatom meg. Lelkemen csüngnek és lehúzzák a szavak, amiket nem mondtam el neki, bár megtehettem volna.

Kérlek, Uram, mutasd meg mindazt, amit megtanítottál a gyászról nekem! Kérlek, emlékeztess, hogy az ő története csak egy rövid szakaszon volt közös az enyémmel. Téged nem korlátoz idő, sem tér, látod, amik történtek, és amik még sokára következnek be, te tudod, kit mikor és miért szólítasz magadhoz. A gyász mindig változó alakban kíséri, de sosem marad el azok mellől, akik egy családtagjukat elvesztették. Kérlek, adj a gyászoló léleknek megnyugvást, áldott emlékezést. Téged kérlek, akinek hatalma van rá, vedd el a haragot, és ölelj magadhoz minden fájdalmat enyhíteni képes kegyelmeddel, töröld le az emlékezés könnyeit a világba születő Fény szeretetével. Ámen.

← Vissza a naptárba

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

Amit csinálok: szépet meglátni tanítok, koncertezem, olykor írok.

Amit szeretek: olvasni, esőt hallgatni, órákat tölteni gyakorlással, zenehallgatással, a természetben két keréken vagy két plusz négy lábon. Meglátni az emberekben a szépet, Isten arcát.

Amit szeretnék: ha sosem nőne fel a lelkem mélyén élő gyermek. Ha mindig csillogó szemmel tudna rácsodálkozni a körülöttünk lévő apró ajándékokra — a fülemüle szavú tavaszi éjszakákra, egy furcsa alakú színes árnyékra, egy őszinte mosolyra.

Amit hiszek: ezeken keresztül mind Isten szól hozzánk és üzen: „Veled vagyok. Láss, érezz, szeress!”