3. nap

„Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14b)

Drága Úr Jézus! Mielőtt bármit kérnék, hadd mondjam el, hogy nagyon szeretlek Téged. Hadd mondjam el, hogy rossz volt Nélküled élni: reménytelenségben, csüggedésben és magányban; torz képpel a szeretetről, reményről, az egész világról. Boldog vagyok, hogy ismerhetlek, boldog vagyok, hogy szerethetlek, boldog és hálás vagyok, hogy megajándékoztál hittel.

Tudom, sokszor elfáradok… elfáradok abban, hogy naponként keressem akaratod, kutassam Igéd és cselekedjem mindazt, amire megkérsz. Bocsáss meg ezért, bocsáss meg, és állíts helyre, hogy a Veled való kapcsolat olyan természetes és magától értetődő legyen, mint a lélegzetvétel.

Ugyanakkor kérlek azokért is, akik hozzám hasonlóan néha elfeledkeznek arról, hogy ki is vagy Te, milyen nagy is a Te hatalmad! Könyörgöm, Uram, azokért, akik elfáradtak, akiknek elaludt a hitük. Kérlek, Uram, nyisd fel a szemüket, hogy meglássák, milyen messze vannak Tőled, s mennyire mély sötétség veszi őket körül azokban a helyzetekben, ahová Nélküled indultak.

Drága Szentlélek! Ébreszd fel bennem/bennünk a vágyat az imádkozásra, a Biblia naponkénti olvasására! Úr Jézus, láttasd meg velünk, hogy micsoda kincs, hogy hihetünk Benned és követhetünk Téged!

Micsoda nagy reménységünk, hogy Te megérted a csüggedőt, az elfáradtat, és megszánod, hiszen nem olyan vagy, aki ne kísértettél volna meg mindenben hozzánk hasonlóan. Köszönöm, hogy e percben is cselekszel, hogy e percben is közeledsz hozzánk, hiszen mi is épp Hozzád közeledünk ebben a fohászban.

Dicsőség Neked, kegyelmes Király! Dicsőség Neked, ébresztgető Szentlélek! Dicsőség Neked, teremtő Atya!

← Vissza a naptárba 

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

beccyPusztai-Tárczy Beatrix a nevem, de leginkább csak Beccyként ismernek.
Vagyok: keresztyén, feleség, anya, korrektor, szerkesztő, művészeteket rajongva szerető. Vagyok: furcsa, átlagos, kritikus, naiv, pesszimista, reménykedő. És igen, vagyok: ellentmondásos, kiismerhetetlen a magam számára is…
A TeSó blogban olvasószerkesztőként és szerzőként vagyok jelen.