Sorsfordító Isten

Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr! Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk. (Zsolt 126,1-3)

Számomra különleges ez az igeszakasz, és illik egy különleges bibliai történethez: virágvasárnap történetéhez, amely arról beszél, hogyan vonult be Jézus Jeruzsálembe, az övéi közé. Akárhányszor veszem elő ezt a bibliai részletet, visszaemlékszek egy bevonulásra, amely számomra feledhetetlen és megismételhetetlen volt: az első lépésekre egy új életben, amelyben már nemcsak Isten, hanem az emberek előtt sem voltam egyedül, és szövetséget köthettem életem szerelmével Isten és emberek tanúskodása mellett.

Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr…” Így kezdődik az igeszakasz, és jó meglátni ebben azt, hogy egyfelől a Biblia beszél arról, hogy az embernek van sorsa. Ez a sors következménye minden választásodnak és elhatárolódásodnak. Másfelől a Biblia beszél arról, hogy Isten ezt a sorsot jóra akarja fordítani.

Sajátosan jézusi jellemvonás az, hogy a Mester nap mint nap jelen kíván lenni életünkben és döntéseink meghozatalában, jóra szeretné fordítani a sorsunkat. Hagyjuk neki, hogy ezt tegye, vagy inkább más vonzásoknak engedünk, más véleményekre hallgatunk?

Ha hagyjuk, akkor folytatódik a személyes sorsunk alakulása a zsoltár kibontakozásával: megtelik a szánk nevetéssel és örömkiáltás lesz a nyelvünkön. Tedd mérlegre a szavaidat, TeSó! Mivel van tele a szád? Panasszal, ártani akarással, hitetlenséggel? Jézus nevetéssel szeretné megtölteni. Ismerd fel ma azt a Királyt, aki bevonul a te életedbe is, szamárháton belovagol a hitetlenséged és keserűséged tornyainak árnyékába, és lerombolja őket, hogy újra megtanulj nevetni. Ártatlanul és örömmel, mint egy kisgyermek.

Végül a zsoltár egy fontos felismerést mond ki és erősít meg: hatalmas dolgot tett velünk az Úr. Elhiszed, hogy veled is megtette? Hogy nem csak Jeruzsálembe vonult be, hanem téged is megközelített, és belépett az életedbe? Elhiszed, hogy neked is elhozta az életet és a boldogságot? Ha igen, mi tart még vissza attól, hogy betelj Vele, és végre boldognak is érezd magad? Ő most közelít hozzád, és el kívánja venni keserűségedet és csalódásaidat, bűntudatodat és bánatodat. Hagyd, hogy magára vegye, és a szabadság örömét adja ma neked!

Jó hinni abban, hogy az Úr sorsfordító Isten. Tanúskodik erről Jézus élete és azoké, akik Őt követik. Nála a fekete fehér, a bűnös szent, a megkeseredett örvendező lehet. Nincs-e szükséged neked is egy virágvasárnapi sorsfordulásra?

Tekints a múltadba! Lásd meg, hol és mikor cselekedett hatalmasan veled, családoddal az Úr, mikor töltötte meg szádat nevetéssel, mikor fordította sorsodat a jó irányba! Hidd el, ezt ma is megteszi, kérd és várd tőle ezt!

Laskoti Zoltán

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

laszoliMagamról szeretnék írni, túl az életrajzomon és életutamon. Arról, aki csak én vagyok. Azonban falba ütközöm, két kérdésbe, amikről nem én pattanok vissza először.
„Az vagyok valóban, aminek mondanak?
Vagy csak az, aminek magamat ismerem?”
Amíg nem tudom megválaszolni a kérdést, három pont köré állítom a gondolataimat.
Aki még nem voltam: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász, kipihent ember, mindentudó, nagytiszteletű úr, papbácsi
Aki már nem vagyok: dobozon belül gondolkodó, progresszív fundamentalista, beregszászi gimis, szerelmet kereső, szorongó, passzív agresszív, naiv.
Akivé válni szeretnék: élni és örülni tudó ember, közösségépítő, házas, megbízható, együttérző, bibliaolvasó, motiváló
Tarts velem, ismerjük meg együtt magunkat a kommunikációban!