Magassarkú keresztyénség

Fotó: Kiss Julianna

Épp késésben vagy. Piros lámpa. Ó, végre zöld! A lámpa előtt elsőnek álló kis piros autóban egy csinos nő ül a volán mögött. „Nők és vezetés… Nem épp nyerő párosítás.”

Hölgy felettesed hevesen kiabálja szanaszét az életkedved egy kis probléma kapcsán. „Biztos a „nehéz napok”… Nőknek nem lenne szabad vezető pozícióban lenniük.”

Igen, a férfiak és a nők mások. Hála Istennek. Azt jelentené ez, hogy a vezetők csak férfiak lehetnek? Hogy a háztartásbeli szerepében csak a nő nevelheti a gyerekeket otthon? A nemek egyenjogúsága éppen a feladatkörök megoszlásában nyilvánul meg. Korábbi posztunkban már feszegettük a női és férfi nem jogait, most azon gondolkodunk el, miben más a keresztény nő, mint a nem istenhívő nőtársa.

Arra születtem, hogy nő legyek. Az a tény, hogy nő vagyok, nem tesz engem másfajta keresztyénné, de az a tény, hogy keresztyén vagyok, másfajta nővé tesz”  — írja Elisabeth Elliot Nőnek születtél c. könyvében. Mit jelent számomra mindez? Néhány gondolatébresztő kérdés.

  • Az a tény, hogy nő vagyok, nem tesz engem másfajta keresztyénné.
  • Ezek szerint egyenrangú vagyok a férfiakkal Isten előtt?

Igen, annyit érek, mint egy férfi – sem többet, sem kevesebbet.

  • Lehet-e a gyülekezet képviselőjeként olyan erejű szavam, mint egy férfitársamnak?

Igen, napjainkban már létezik a női presbiterség fogalma. A gyakorlatban, főleg Kárpátalján még sok gyülekezetben szóba sem jöhet, hogy nő képviselje a közösséget. Az idők, a társadalmi viszonyok és arányok változnak, a közvélemény viszont sokszor nem képes a változásra. A hagyományőrzés dicséretes, a fölösleges megszokások kőbe vésése kevésbé.

  • Képes lehetek-e egy egész közösség vezetésére nőként (egyházi vagy más közösség, csoport, intézmény, osztály, család)?

Ugyanúgy lehet egy férfi is alkalmatlan vezetésre, ahogyan egy nő is lehet alkalmas. Jó lenne, ha a kritérium végre nem a nem, hanem az alkalmasság, a képesség lenne.

  • Az a tény, hogy keresztyén vagyok, másfajta nővé tesz.
  • Ha nő, akkor kihívó ruhák és tonnányi smink?

A női testem a Szentlélek lakhelye, nem kirakat és nem árucikk. A női testet Isten szépnek, esztétikusnak teremtette a maga sokféleségében. Ez nem azt jelenti, hogy a pőre szépségem mindenkié, hogy a lehető legmélyebb dekoltázzsal és legrövidebb szoknyában dicsekednem kell vele és kihasználni az ebből fakadó előnyöket. Viszont azt sem jelenti, hogy tilos csinosan öltözködnöm, magas sarkút húznom és szempillaspirált használnom, vagy a hajamat festenem.

  • Ha nő, akkor pletykafészek és fecsegő?

Többnyire beszédesebbek vagyunk, mint a férfiak, de nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy a nyelv fegyver is – maradandó sebet ejthet a lelken. Képes vagyok fékezni a nyelvem? Képes vagyok-e nőként csak azt kimondani, ami értékes, építő, és a másiknak hasznos?

  • A nő az otthon melege?

Természetéből adódóan a női fél a befogadó, az elfogadó, a melegség forrása. Sok élethelyzetben a nő vállalja az alkalmazkodóbb fél szerepkörét, de ezzel nem lenne szabad visszaélni.

  • Ha nő, akkor sírás, hiszti és nagy jelenetek?

Nő vagyok, tehát az érzelmek sokszor fontosabbak számomra, mint a racionalitás. Ez azonban nem ok arra, hogy a hisztimet természetesnek tartsam, s ezt várjam el másoktól is. A hangulatingadozások kezelhetők! Ne kényszerítsd rá másokra a lelki kicsapongásaidat!

  • A nő egyetlen és legfontosabb feladata, hogy anya legyen?

Igen, sok nő esetében ez így van. És sok nő esetében egyáltalán nincs így. Az általánosítás, skatulyázás ebben a témában is zsákutca – csak mert nőnek születtél, nem biztos, hogy az elsődleges életfeladatod az anyaság. Vajon mennyire mond ellent Isten akaratának, ha valaki lemond a gyerekvállalásról, mert a karrierépítés nagyobb boldogságforrás számára? Istennek van arra hatalma, hogy mindenkinek más és más életutat, életcélt és küldetést adjon. De azon nem változtat semmi, hogy egy gyermek világra hozására csak a nők képesek.

Kérdezd meg Istentől, mi a Te utad, magas sarkakon, vagy anélkül.

Kiss Julianna
Baranyi Eszter

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

A szerzőről:

baraeszti

Baranyi Eszter vagyok, 20 éves, Rákóczi-főiskolás. Valamikor közlékeny és szárnyaló, időnként hallgatag és botladozó. Néha a lelkem egy virágzó díszkert, de van, hogy csak sivár parlag. Kedvenceim a kisgyerekek, az irodalom, a kávé és a kaktuszok. Lenyűgöznek a művészfilmek, a klasszikus zenék és az utópisztikus szemléletek.

Újjászületésemkor kicsi és gyönge halként túl korán túl mély vízbe estem, és még ma sem könnyű a felszínen maradnom. Szolgálatból írok, beszélek és zongorázom, de gyakran ezek csak emberi erőlködések, és egyedül az isteni kegyelem az, ami előrevisz.

kissjuli

Amit csinálok: szépet meglátni tanítok, koncertezem, olykor írok.

Amit szeretek: olvasni, esőt hallgatni, órákat tölteni gyakorlással, zenehallgatással, a természetben két keréken vagy két plusz négy lábon. Meglátni az emberekben a szépet, Isten arcát.

Amit szeretnék: ha sosem nőne fel a lelkem mélyén élő gyermek. Ha mindig csillogó szemmel tudna rácsodálkozni a körülöttünk lévő apró ajándékokra — a fülemüle szavú tavaszi éjszakákra, egy furcsa alakú színes árnyékra, egy őszinte mosolyra.

Amit hiszek: ezeken keresztül mind Isten szól hozzánk és üzen: „Veled vagyok. Láss, érezz, szeress!”