Komjáthy (v. Komjáti) Benedek élete:

Pontos születési adatait nem ismerjük. Pozsonyi kanonok volt, 1527-ben kezdte tanulmányait az erazmista szellemű bécsi egyetemen, majd 1529-ben mikor a törökök Bécset ostromolták Husztra a Nádasdy családhoz menekült. 1530-ban pedig, az ekkor már négy éve özvegy Frangepán Katalin grófnő hívására – akinek férje, Perényi Gábor kamarásmester a mohácsi csatamezőn esett el – a közeli Nyalábvárba került nevelőnek.

Komjáti Benedek példaképének a nagy humanista Rotterdami Erasmust tartotta, aki alig másfél évtizeddel korábban készítette el a maga bibliafordítását. Az ekkor 21 éves fiatalembert Frangepán Katalin kérte fel a fordításra. Komjáti Benedek az általa magyar nyelvre lefordított művet Az szenth Pál levelei magyar nyelven címen Krakkóba vitte, ahol Hieronymus Vietor nyomdájában nyomtatta ki. Az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen című könyv 1533 februárjában került kiadásra. Bár Hieronymus nyomdájában ekkorra már 31 részben magyar nyelvű nyomtatott mű jelent meg az akkortájt a humanizmust magyar nyelven művelő diák szerzőktől  (melyek közül a legrégibb 1527-ből való volt), a legrégibbnek tekinthető, teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatvány azonban Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen volt.

Nyalábvár (Nagyszőlős és Királyháza határában) kápolnája, 1530-as évek… A kővár falai között, a viaszgyertyák félhomályában dolgozik egy nagyon fiatal, alig 21-22 éves tudós. Görög és latin szövegek, kódexek hevernek szanaszét körülötte, és ő koncentrált figyelemmel körmöl. Valami újat, valami úttörőt, valami lényegeset alkot. Valamit, ami nekünk itt és most – nem messze Nyalábvár romjaitól -, majd 500 évvel később erőt ad a folytatáshoz.

Komjáti Benedek talán nem járta az országokat és nem terjesztette a reformáció tanait. Pozsonyi kanonok volt, a bécsi egyetemen tanult, és már nagyon fiatalon lett Perényi János nevelője. Nem is csoda, hogy saját maga mentegetőzik nagy műve bevezetésében – egyáltalán nem tartotta magát kellőképpen tanultnak és méltónak arra, hogy magyar nyelvre fordítsa Pál apostol leveleit. Ezért a tőle telhető legnagyobb tudományossággal fogott a munkába. Felhasználta a körülötte fellelhető addigi fordításokat, sőt még az apokrif iratokat is. Mindezzel egy célja volt: az addig nagyon nehezen olvasható és érthető fordítás helyett létrehozni egy olyat, amit a kevésbé tanult közemberek is használhatnak. Azt akarta, hogy az asszonyok a fonóban is olvashassák a Bibliát, vagy legalább néhány apostoli levelet. Azt akarta, hogy a szántóvetők a déli pihenőnél Pál apostol szavait olvashassák és értelmezzék a mezőn. Nem latinul, nem görögül, hanem magyarul.

Akkoriban a leginkább kiemelkedő, köztiszteletre méltó egyéniségeink általában külföldön tanult fiatalok voltak, akik hazatérve szolgálták a nemzetet és a hazát, de nem kevésbé Istent. Ráadásul a török hódításnak volt egy kifejezetten pozitív hatása: az embereknek igénye támadt arra, hogy az idegen uralom alatt megőrizzék és fenntartsák a magyar kultúrát, a hagyományokat, a történelmet, viszont ehhez kellett a nemzeti nyelv. Hogy az alkotó mennyire ízig-vérig magyar volt, jól jellemzi, hogy a nyomdai munkálatok után a címlapon a magyar címert látjuk. Bár nem volt nyelvújító, de azzal, hogy magyar nyelvre fordította, majd nyomtatásban is megjelentette a páli leveleket, elindított egy folyamatot: a nemzeti nyelv megteremtését, olvashatóvá és érthetővé tételét. Művében még Komjáti saját nyelvjárását, beszédstílusát is megtaláljuk.

Most – 500 évvel később – is hazavárjuk a külföldön megokosodott fiataljainkat, akik világot látva valami újat, építőt tudnak adni nekünk. Az idegen országban, idegen nyelvű nyomás alatt ma is azon fáradozunk, hogy megőrizzük önmagunkat, a nyelvünket, a múltunkat és a jövőnket is. Bármennyit is fejlődött a technika ma sem könnyebb ilyen úttörő alkotásokat létrehozni. Ám ma már látjuk, mekkora jelentősége van a kitartásnak és az Úrba vetett hitnek.

TeSó, bármennyire is tartod magad méltatlannak abban a feladatban, amelyre Isten hívott téged, hidd el: Atyád terve sokkal nagyobb, sokkal bölcsebb annál, amit most megértesz belőle! Lépj elődeink nyomdokaiba és tedd a dolgod! Kitartással, tanulással, hittel és szolgálattal.

Nigriny-Demeter Adrienn

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .