24. nap – December 24.

„Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Moáb halántékát és Sét összes fiainak koponyáját” 4Móz 24, 17

A sötétség szűnni kezd már, és Isten fellebbenti a jövő fátylát egy Bálám nevű próféta előtt, aki enyhén fogalmazva is kérdéses szereplője az Ószövetségnek. Isten megengedi, hogy Bálám a távolban meglássa Valakinek a megszületését, akit csillaghoz és királyi pálcához hasonlít. Ilyen távolról mutatja meg Isten, hogy van Valaki, Akiben Ő megítéli a sötétséget és uralkodik felette. Bálám látja, hogy eljön ez a valaki, de még nem most – szemléli, de nem közel. Hozzánk Jézus úgy jön el ma este, hogy most van közel. Ezért érhet véget a gyász és sóhajtás ezen az estén. De nem kell szentestéig várni, hogy ez megtörténjen, hogy közel jöjjön az Isten. Ez több, mint kétezer évvel ezelőtt már egyszer s mindenkorra megtörtént.

Mindannyiunknak szüksége van csillagokra. A napkeleti bölcseket is vezette egy, és a legsötétebb éjszakában minket is vigasztalnak a csillagok: van, aki fényével uralkodik a sötétségen. Gyulladjon ki ma egy csillag, halványuljon el és hulljon térdre, múljon el és szenvedjen vereséget minden más a királyi pálca egyetlen intésére.

„Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag.” Jel 22,16

Ébredj fel, TeSó! Megváltásod ma hajnalodik.

← Vissza a naptárba