16. nap – December 16.

Lehetőség. Minden nap egy lehetőség… Minden advent egy lehetőség… Minden karácsony lehetőség.

Tegnap miközben őrült versenyt rohantam az idővel, eldöntöttem, hogy idén ez lesz a mottóm. Az idei karácsony lehetőség lesz, és én igyekszem igazán kihasználni, megélni. Nem egyszer előfordult már, hogy szentestéhez közeledve eltűnt a lélek a zakatoló órákból, percekből. Eltűnt a békesség, morcos hússütéssé, tésztagyúrássá alakult. Eltűnt a meghittség, és én csak úgy fáradtan belezuhantam az ünnepnapokba, feltöltődés helyett kevés levegő után kapkodva pihegtem. Az ünnepnapok gyors leteltével pedig tervezhettem újra, hogy majd jövőre másképp lesz. Csak azt felejtettem el, hogy jövőre már nem ez a karácsony adatik meg… Hiszen minden változik, alakul, drasztikusan rendeződhetnek át életek akár egy hónap, egy hét vagy épp egy nap alatt. És jövőre fájni fog az idei morcosság, ha nem adatik meg az újabb lehetőség. Fájni fog, ha az idén nem gyönyörködtem a szeretteim csillogó szemében, ha nem öleltem magamhoz őket, ha nem imádkoztam velük, értük. Fájni fog, ha hagyom, hogy idén is kimerülésig hajszoljon az ünnep forgataga, elvárása, ahelyett, hogy szeretnék, adnék, mosolyognék az embereimre. Ez az idei karácsony nem pótolható, egy egyszeri lehetőség, exkluzív ajándék Istentől. És én szeretném kitárni a lelkem, gyermeki ámulattal elfogadni Tőle ezt az idei csodát.


← Vissza a naptárba