Társválasztás ma

tarsvalasztas-ma-illusztracio
Fotó: superbook.cbn.com

A 21. században sokakat foglalkoztat, hogy hogyan találják meg az igazit. Sokféle módszert kínál elénk a világ, és sajnos gyakran a gyülekezeti fiatalok is ezekkel a módszerekkel próbálkoznak.

Én is még a párválasztás előtt állok, így sokat jelent számomra, amikor a szüleim újra meg újra elmondják, hogyan vezette őket Isten egymáshoz. Mert nekünk, keresztyéneknek van Valakink, aki útmutatást ad, segít választani.

A Bibliában olvashatunk egy olyan történetet, ami a társválasztásról szól: Izsák és Rebeka egymásra találásának történetét. Izsáknak feleség kellett, így apja, Ábrahám elküldte a szolgáját, hogy keressen lányt a fiának. Ezt azonban két fontos feltételhez kötötte:

  1. Ne a pogány népek leányai közül válasszon, hanem Istenben hívő feleséget keressen (!).
  2. A kiválasztott jelölt kövesse a szolgát és menjen Kánaánba megtartva azt az isteni utasítást, ami a férjére vonatkozik.

Ennek a két szempontnak a legfontosabb elvárásnak kell lennie a mi modern világunkban is: a társ hívő legyen, aki követi az Úr rendelkezéseit!

Persze nem könnyű megfelelő párt találni, Ábrahám szolgája is látta ezt, ezért imában Istentől kért feleséget Izsák számára. Tőle, aki a legjobban tudta, ki illik igazán urához – és ma hozzánk.

Egy kútnál állt meg és azt kérte, hogy az Úr által választott lány adjon neki vizet a korsójából, sőt még a tevéit is itassa meg. Furcsa kérés, de az Izsáknak szánt lány mégis megteszi. Mondhatnánk, hogy bárki megtenné, hogy ad egy kis vizet egy jóképű fiatalembernek, de itt többről volt szó: Rebeka egy ismeretlen, idős szolgának adott inni a saját korsójából. Majd pedig felajánlotta, hogy az idegen 10 tevéjét is megitatja, míg azok is eleget nem isznak. Utánanéztem, hogy mennyi vízre van szüksége egy ilyen állatnak: 100 litert is képes elfogyasztani. Ha csak ennek a tizedét számítjuk, az is nagyon sok.

Rebekának mindez áldozattal járt, s áldozatáért nem is remélte, hogy valódi viszonzást kaphat. Ez ismét egy hasznos tanács lehet: a kiszemelt társjelöltet érdemes megfigyelni olyan környezetben, ahol nem neked tesz meg valamit, hogy megnyerje a tetszésed, imponáljon neked, hanem, ahol nem számíthat semmilyen viszonzásra. Például szemmel kísérni, hogyan viselkedik betegek között, fogyatékosokkal, szegényebbekkel?

De térjünk vissza a történethez: Rebeka kedves segítsége után a szolga megkérdezte, ki is a lány és hol lakik, illetve hogy lenne-e számára szállás az otthonában. Rebeka a számára még mindig  idegen embernek megígérte, hogy náluk aludhat.

A férfi elfogadta az ajánlatot, de mielőtt elindult volna a házhoz, valami fontosat tett: köszönetet mondott Istennek. Ezt sokan elfelejtik, ha már teljesült a kérésük. Hirtelen elfoglaltak lesznek. Épp ezért igazi példa lehet előttünk a szolga magatartása, aki siethetett volna a lánnyal, de ő megállt imádkozni. Hálát adni.

Rebeka rokonai szívélyesen fogadták, ő pedig elmondta, hogyan vezette Isten oda. Elmondta küldetésének részleteit, és a családtagok az Úrnak engedelmeskedve beleegyeztek hogy szerettük elmenjen Kánaánba, és ott Izsák felesége legyen.  Rebeka sem ellenkezett: gondolkodás nélkül elfogadta az ajánlatot, a számára elkészített utat.

Ennyire bízott az Úrban! Igen, Isten ilyen készséges szívet szeretne mindenkitől.

Eközben Izsák otthon várt. Kiment a mezőre imádkozni (!). Miközben így várta a társát, meglátta, hogy közelednek. Izsák azonnal megszerette Rebekát. Az Isten vezetésére figyelésben szövődött házasságok soha nem szűkölködnek igazi szeretetben, szerelemben.

Persze nem lehet teljes mértékben átültetni ezt a párválasztási módszert a 21. századra, de mégis van mit tanulnunk belőle. Érdemes megvizsgálni, hogy mi mennyire figyelünk Isten vezetésére ebben a kérdésben.

Ficsor Fanni

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..