Tízparancsolat 10.10

versenges-verekedes-irigy-nok
Fotó: bien.hu

„Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé. (2Móz 20,17).

Ha eddig úgy gondoltad, te megfelelsz Isten parancsolatainak, teljesíted azt a mindennapokban maradéktalanul, hiszen nyilvánvaló bűnt nem követsz el, a Tízparancsolat utolsó parancsa kizökkent a hamis bizonyságodból, annak ellenére, hogy a 10. parancsolat tűnik talán a legveszélytelenebbnek az összes közül. Hiszen a kívánságot ugyan ki láthatja? Nem nyilvánvaló, mint a gyilkosság, vagy a lopás. Ez belül az ember szívének legmélyén megfogalmazódó érzés és gondolat. Itt azonban nem is a kívánsággal van a baj, hanem hogy mi a motivációja, merre irányul. Arra vágyni, hogy Istennel többet legyünk, vágyni a kegyelmi ajándékokra, vágyni egy Istentől kapott férjre, feleségre, gyermekre, áldásokban gazdag életre nem a parancsolat megszegése. Amikor viszont ezt a másik ellenében kívánjuk, az már a bűn előszobája. Épp ezért én úgy vélem, hogy az utolsó parancsolat az egyik legnagyobb parancsolatok egyike, mert benne van Isten tisztelete és a felebarát szeretete, amely megelőzi az összes többi parancsolat betöltését. Tisztelem Istent és áldom, hogy kegyelme nem csak az enyém, hanem másra is árad, és nem vitatom el tőle a döntést, hogy kinek mennyit és miért ad. Isten mindenek előtti imádatát így nem cserélheti fel földi kincs, nem lesz bálványommá semmi sem. Az Ajándékozót fogom szeretni és nem az ajándékért, fogok kunyerálni.

A kívánság egy gondolattal kezdődik. Luther „óta” tudjuk, ha fecske repül el a fejem felett, arról nem tehetek, azonban ha rá is fészkel, azért én vagyok a felelős. A gondolat átröppenhet az agyamon: „milyen csodálatos háza van a szomszédnak!” vagy „igazán gyönyörű és kedves felesége van a kollégámnak!”, de ha ez abba fordul át, hogy nekem pontosan az kell, ami a másiké, akkor a kívánkozás előbb utóbb megszüli a tettet. Gondoljunk csak arra, amikor Jézus a paráznaságot már a szívben megfogant kívánsággal összeköti! Mentegetik magukat sokan, akik parázna kapcsolatba kerülnek házas emberrel, hogy a szeretet mindent felül ír – közben pedig családok mennek tönkre a megfogant kívánság miatt…

A test-kultusz virágkorát éli, és bizony a hívő emberek számára sem jelent különösebb kihívást a világgal való barátságkötés. Önző és hazug keresztyénséget öltünk magunkra, amelyet a kívánságok tesznek még mérgezőbbé. A test kívánságainak a felsorolása közt Pál apostol az irigység után a gyilkosságot írja. Ha nem is ölünk meg valakit, a felé irányuló irigység mérgezően hat az életére.

Álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek (Jakab 4, 7.)

Hogyan állhatok ellen egy lehetetlennek tűnő küzdelemben? Az elmém a szívem, a kívánságaim mindaddig rabigában vannak, amíg az, Aki betöltötte a törvényt át nem veszi a hatalmat felette. Egyedül lehetetlen betartanunk Isten parancsolatait! Ha kilenc parancsot sikerrel is kipipálhatunk, a tizedikben biztosan elbuktunk már.

31299-dandelion-wishes
Fotó: lovethispic.com

A tizedik parancsolat ugyanis nem egyszerűen a magántulajdon védelméről szóló isteni rendelet, bővebb tartalma van annál, mintsem, hogy az enyém és tiéd meghatározásában kifulladjon. Jézus a szeretet nagy parancsolatának kihirdetésével össze is foglalja: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”. Az önmagam szeretése, sosem írhatja felül a másik megkárosítását, tiszteletét, és még gondolatban sem vétkezem a felebarát ellen. Ugyanakkor tény, hogy a kívánság az ember természetének része. A gondolat, kívánságot, majd cselekedetet szül. Viszont lényeges, hogy a kívánság helyes mederbe terelve, nem a másik tulajdonát, vagy kárát, hanem épp javát fogja kívánni. Pál épp erről beszél, mikor azt írja: „ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt.” (Filippi 2, 2- 5.)

Kire vagy mire irigykedsz? Miért várod, hogy neked több és jobb legyen, ha más örömének nem tudsz örülni?

Ugye mennyire nehéz? „Engedelmeskedjetek az Istennek!” (Jakab 4, 7.) és „változzatok meg elmétek megújulásával” (Róma 12, 2.).

Ki segít benne? Aki hű, Aki igaz, aki téged is elhívott, hogy Fiával, az Úr Jézus Krisztussal légy közösségben (1Kor 1, 9). Vele a kívánságaink helyes mederbe terelődnek, Vele megtanuljuk a mértékletességet, az önmegtartóztatást, Vele megtanulunk szabadon élni.

Pál László

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..