2016. június havi bejegyzések

„Ne légy ilyen lekezelő velem!”

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép hegyvidék gazdag erdőkkel. Itt éldegélt egy őzgida őzmamájával, nem szenvedtek hiányt semmiben. Az őzgida azonban vágyakozva nézegette a távoli, gyönyörű kék hegyeket, és kicsi szíve minden melegével oda vágyott.

Ismeritek ezt a történetet? Nem mesélem tovább. A sztori röviden annyi, hogy a buta gidácska útnak indult, otthagyta otthonát, hogy a kék hegyeket elérje. Amikor viszont odaért s körülnézett, saját gidakori otthonának távolba vesző csúcsait látta ugyanolyan kéknek.

olvasás folytatása

A cigány, az alkesz, a meleg stb.

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására…”  (1Móz 1,27)

SBsistineCreationOfMan

Te mit gondolsz a cigányokról? Mit látsz, ha ránézel egy kis koszos cigánygyerekre, aki hetek óta nem fürdött, ocsmányul beszél, bűzlik kívül-belül? És a fogyatékosokra hogy tekintesz, mondd csak? Szomorúan? Értelmetlenül? Gúnyolódva? Vagy egyszerűen fogalmad sincs, mit kezdj a látvánnyal? Talán kimondva, vagy kimondatlanul, de „alsóbbrendű” létezőkként könyveled el magadban őket – ahogy hallottam egyszer valakitől. És mi van az alkoholistákkal? Megveted őket? „Saját bajuk” – mondod? Vagy éppen te is beállsz az ordítozók sorába és vádolod őket, hogy miért nem tudnak már megváltozni végre? Na, és a prostituáltak? Szánalom, igaz? Hogy tud valaki ilyen ocsmány hivatást végezni? Hogy van gusztusuk hozzá? Menekültek? „Takarodjanak!” – kántálod egyre. Csak valami masszív, arctalan tömeget látsz a TV-ben, egy hordát, akik be akarnak jönni, kinyírni, aztán mennek tovább németbe. Melegek? Homoszexuálisok? Jól sejtem, hogy már rántod is a kést, de legalábbis a baseball-ütőt, és „vernéd, amíg élet van benne”. (Igen, ezt is hallottam egyszer saját fülemmel egy teológustól.) Koldusok? Jobb esetben megszánod, megsajnálod őket, de ennyi. A pénz nekem sem csak úgy adatik, amúgy is a maffiának adja.

olvasás folytatása

Jó a szó, TeSó! – alkotói pályázat

Are-You-a-Content-Writer-Check-Out-These-10-Amazing-Sites-That-Will-Pay-You-for-Your-Writing

A TeSó blog (a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet blogja) alkotói pályázatot hirdet Jó a szó, TeSó! címmel. A pályázat témája: a TeSó blog szellemében megírt bejegyzés megírása.

A megmérettetésen részt vehet bárki nemtől, lakhelytől, felekezettől függetlenül, aki elmúlt 16 éves.

Egy beküldő maximum 3 darab bejegyzéssel pályázhat, amely még sehol nem jelent meg, két témakörben:

  • Keresztyén szellemiség és életvitel a 21. században
  • A Biblia, mint a megújulás könyve

Formai követelmények: a mű számítógépes szövegszerkesztő programban felszedve 2000-3000 karakter hosszúságú lehet (szóközökkel együtt). Minden pályaműhöz kötelező csatolni minimum egy darab illusztráló fotót (legalább 600×400 pixel méretben), esetleg videót. A pályázókat kérjük, fordítsanak figyelmet az illusztrációk hivatkozási helyeinek, internetes elérési útjainak megjelölésére is.

Beküldési határidő: 2016. július 31. 24:00

Beküldés módja:

  • E-mailben a kriszteso@gmail.com címre. Az e-mail tartalmazza a pályázó nevét, címét, telefonszámát, valamint a beküldött mű címét és csatolmányként az alkotást, valamint az illusztrációkat. A levél tárgyaként az Alkotói pályázat címet kell feltüntetni.

A beküldött blogbejegyzéseket a TeSó blog tagjai közül felállított szakmai zsűri bírálja el a beküldési határidőt követő 7 naptári napon belül. Első díj: 500 UAH, második díj: 300 UAH, harmadik díj: 150 UAH. A díjakat elegendő pályázat megérkezése esetén osztjuk ki, a zsűri fenntartja a jogot a díjak módosítására. Amennyiben nem érkezik be elegendő pályamű, a zsűri különdíjakban részesíti a pályázókat. A díjazott és a zsűri döntése alapján kiválasztott pályaműveket publikáljuk a TeSó blog weboldalán és Facebook-oldalán. A díjazottakat az értékeléstől számított 7 napon belül értesítjük a megadott elérhetőségeiken, továbbá a nyertesek listáját közöljük weboldalunkon is. A díjátadás időpontjáról értesítjük az érintetteket.

Pályázni kizárólag olyan alkotásokkal lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, korábban még nem publikálták azokat semmilyen felületen, továbbá nem sértik harmadik személy jogait. Amennyiben a beadott művek mégis sértik más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik és köteles a TeSó blogot mindennemű jogi igény érvényesítése alól mentesíteni!

A blogbejegyzések beküldésével a pályázó feljogosítja a TeSó blogot a cikkek publikálására a szerző megjelölésével a kiírásban szereplő weblapokon és Facebook-profilokon, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) és/vagy a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) rendezvényein, továbbá engedélyezi azok teljes vagy részleges felhasználását a blog saját kiadású egyéb nyomtatott és digitális tartalmaiban, felületein és ajándéktárgyain (pl. képeslap, hűtőmágnes). A TeSó blog szerkesztősége fenntartja a jogot a bejegyzések formai vagy stilisztikai javítására, melyet a szerzővel egyeztetve végzünk el.

A TeSó blog szerkesztősége

Hol vagy?

13493524_1102180343180420_898101226_o

„De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?” (1Móz 3,9)

A bűnbeesést követően az ember a meztelenségét felismerve, a világtörténelem legésszerűbb dolgát tette: elbújt Isten elől a bokrok mögé. És Isten járt-kelt az Édenben és kereste az embert: hol vagy? Nem azért kérdezte, mert nem látta őt. Nem, ő nagyon is tudta, hol van az emberlátta amint nevetségesen egy bokor alatt lapul, leszegett fejjel remélve, hogy gyerekes taktikája beválik: ha ő nem néz Istenre, akkor az Úr sem látja őt. Azonban tévedett: Isten jól tudta, hol van, látta őt. Nem ezért kérdezgette, kereste. A kérdésével a célja az volt, hogy szembesítse az embert önmagával, a helyzetével, a tettével – ráébressze őt ezek igazi valóságára.

Hol vagy?
Mennyire ijesztő és vesébe hatoló a kérdés ma is.

olvasás folytatása

Igen rettenetes az Isten a szentek gyűlésében

angry-god

Igen rettenetes az Isten a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazok között, akik körülötte vannak.” (Zsolt 88, 8)

Valahogy ezt a kemény Istent sosem tudtam sehova se rakni. Miért félelmetes? Értem én, hogy amikor az ember a szenttel találkozik, összeroskad önmaga semmisség-érzésétől. Teremtő és teremtmény viszonyában nem is lehet ez másképp. De ezen a szörnyű nagyságon túl, melyet ember nem képes befogadni, van-e valami jelentősége annak, hogy Isten félelmetes? Nemrég rájöttem, hogy talán igen.

olvasás folytatása