2016. május havi bejegyzések

Kórusban

korus [1650011]

Különös dolog a kórusban éneklés. Megtapasztalni, ahogy a magányos hangokból, gyakorta diszharmonikusan összecsengő különböző dallamokból végül valami fenségesen gyönyörű születik. Olyan ez, mint amikor mélyet lélegzel a szinte fájdalmasan tiszta hegyi levegőből: a szmogos, szürke hétköznapi rohanásból egy percre valószerűtlen nyugalomban landolsz.

olvasás folytatása

A hit józansága

Fotó: Hoang Hiep Nguyen - Storm
Fotó: Hoang Hiep Nguyen – Storm

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban. A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.” (1 Pét 5,7-11)

 

Előfordult már veled, hogy valakinek a nehézségeidről, gyötrődéseidről akartál beszélni, de megijedt és lerázott egy igével? Talán éppen ezzel: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok”. És bár az ige valóban igaz – Istennek gondja van ránk– mégis üres, amikor egy beszélgetés gyors lezárásaként hangzik el.

olvasás folytatása

A felszínesség pohara

Fotó: Ryan Thomas Snider - Half Empty
Fotó: Ryan Thomas Snider – Half Empty

“Az első korty a tudomány poharából ateistává tesz. De a pohár fenekén ott van Isten.”  (Heisenberg, bár egyesek Newtonnak tulajdonítják)

Míg bele sem kortyoltál a tudományba, addig igazából el sem gondolkodtál, nem érdekelt a cáfolat; mondtak valamit és te feltétel nélkül elfogadtad. Hittél. Aztán belekóstoltál, találkoztál ellenérvekkel, megálltál egy szinten és akkor azt hitted el, hogy a dolgok egyszerűek, megmagyarázhatók, Isten pedig tagadható. Aztán egyre jobban elmerültél a tudományban, felfedezted, hogy a matematika is absztrakció, a tudományok felső szintje igazából már szinte filozófia, mert minél közelebb akarnak kerülni az igazsághoz, annál több találgatásra, spekulációra kényszerülnek. Rájöttél, hogy igazából mindennek a végén úgyis hit van.

Valahogy így lehet a boldogsággal is. Egyszer azt kérdezte tőlem valaki, hogy egy mély érzésű, mély gondolkodású ember ugyan hogyan lehetne felszabadultan boldog? A felhőtlenség végül is a felületesek kiváltsága.

olvasás folytatása

Jézus és a Trónok harca

game-of-thrones-characters_091710 [414411]

 „… azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10b)

Tititiririti-tiriri-tititirititiriri, Türütürürürü-türü-rütütürürü… Ugye ismerős a dal? Ha esetleg nem, akkor elárulom: a Trónok harca főcímdalának professzionális átírása ez (biztos vagyok benne, hogy már dúdolod is a fejedben). Igazából keveseknek kell bemutatni napjaink – minden valószínűség szerint – legközkedveltebb, leghíresebb, leg-leg-leg sorozatát. George R. R. Martin A tűz és jég dala regényciklusának televíziós adaptációja mára már milliókat szegez hétről hétre a képernyők elé. Bevallom őszintén: engem is. Van Martin világában valami egyedi, amit egyetlen fantasy-világban sem leltem még meg eddig ilyen határozottan. Ez pedig a megváltás után sóvárgó világ képe.

olvasás folytatása