A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok…

 „Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok…” (Ézsaiás 30,15∕a)

12

Életünk gondokkal terhelt. Ez egy olyan tény, ami alól senki nem tudja kivonni magát, és mindenkit érint. Mindenki a saját maga életében megéli a saját maga nehézségeit, és mindig az adott szituáció az, ami a legnehezebbnek tűnik. Például ha iskolás fiatalokról van szó, akkor előjön a kinézés története. Ez sokaknak nagy gondot jelent, mert ami ezáltal történik, az nagyban meghatározza jellemének fejlődését. De mi is az alapja annak, hogy valakit kinéznek? A származása, a bőrszíne, családi háttere, ruházata, hogy busszal jár iskolába vagy kocsival viszik, a külső szépség, testalkat és bármi más. Nem mindenki születik olyan helyzetbe és környezetbe, hogy ne tapasztalja a negatív diszkriminációt. És íme, a nagybetűs élet első nehézségei (természetesen a járni tanulás után).

De menjünk is tovább. Egyetem. Ha nem lennének egyetemisták, akkor az energiaital-gyártók és a kávétermesztők nagyon nagy bevételtől esnének el, mert a vizsgaidőszak az nem az egészséges életmódról szól, hanem a megfelelésről. Meg kell felelni a tanároknak, hiszen vannak elvárásaik. Meg kell felelni tisztességesen, hiszen kell az átmenő jegy, vagy a jó átlag az ösztöndíjhoz. Meg kell felelni a szülőknek. Meg kell felelni magunknak, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki, a lehetőségeinkből.

Mindenesetre a továbbtanulás egy fontos és meghatározó horderejű lehetőség életünk egészére nézve és kiváltságos helyzet. Azt pedig szem előtt kell tartani, hogy ez a fajta lehetőség nem mindenkinek adatik meg. Van, aki középiskola vagy gimnázium után, önszántából vagy külső kényszer hatására kénytelen a munkásosztály létszámát gyarapítani. Szembe találkozik a lelketlen mindennapokkal, a robotmunkával, a láthatatlan, de annál inkább érezhető rabigával és a rabszolgatartóval, aki ostorcsattogtatás helyett bérlevonással fenyeget.

A kérdés adott: mi segíthet? Mi az, ami ilyenkor megoldást jelenthet?

A válasz egyszerű és megszokott: Meg kell térni.

Az élet legnehezebb pontján, pont ez a mondat az, amit a legkevésbé várunk. Segítséget igen, de ezt nem. Nem igazán akarjuk meghallani, de hallani se jó érzés, mert eléggé könnyű és letudó válasznak tűnik kívülről bekiabálni a másik életébe: TÉRJÉLMEG!!!

Ha baj van? Meg kell térni.

Nem működik az élet? Meg kell térni.

Rosszul érzed magad a bőrödben? TÉRJÉLMÁRMEGFELE!

Lehet eleged van már ebből. De őszintén: nincs igazuk?

Persze rossz az eszköz és a mód. Értem én, hogy ilyenkor azt a hatást kelti, mintha valakit a cigiről akarnak lebeszélni. És igen: ez a te döntésed. Benned kell, hogy válaszként megszülessen. A megtéréssel kapcsolatban is, benned kell, hogy megérjen a felismerés: tényleg Istenhez kell fordulni. Viszont ez meg csak úgy megy, ha valaki szól, mert ezáltal munkálkodik benned az Úr.

Három fontos szó szerepel a Szentírásban a megtéréssel kapcsolatban: A héber שׁוּב (Súb), ami azt jelenti, hogy: odafordulni. Lényegében odafordulni Istenhez, és az Őhozzá való fordulásban elfordulni a bűntől. A másik a görög επιστρεφω (episztrefó), ami azt jelenti: visszafordulni; visszafordulni azokról az utakról, amelyekre nélküle indultunk el. A harmadik pedig a görög μετανοια (metanoia), ami a gondolatok megújulását foglalja magába. Az egyik a másikból következik. Odafordulva Istenez, elfordulva a bűntől, visszafordulunk azokról az utakról melyekre nem Ő küldött, és gondolataink az Ő akaratában, igéje szerint megújulnak. Ebben a megújulásban pedig az Úr van jelen. A terhek Őáltala elviselhetők lesznek azok számra, akiket kinéznek. Megtapasztalják az elfogadást azok, akik a kinézők. Megérzik a gondoskodását azok, akik jó sorba születtek, mert Ő helyezte oda őket. Felemelő erejét pedig azok, akiknek nehezebb jutott. Meglátják a diákok azt, hogy Istennek már megfeleltek, mikor Őt választották, és hogy Előtte nincs lehetetlen helyzet; a szülők megértik, hogy a teherhordozásban részt kell vállalniuk, hiszen az ő terheiket is elhordozta Krisztus. A tanár pedig emlékszik, hogy ő is volt diák − nehéz is az −, és indítja a Lélek a kegyelemkettest. A Szentlélek új életet ad és élettel, lélekkel tölti meg a mindennapokat, nem hagy kiüresedni, megértést indít a szívekben és megérteti: a munka nem teher, hanem feladatunk és rendeltetésünk betöltése; egy hely, ahol megélhetjük hitünk, Isten dicsőségére. A megtérés lehetősége, ami el van készítve, számos jót hoz életünkbe. Mert megtérésünk nem öncélú, és nem ránk fókuszál, hanem az Atyához visz közel, Krisztusra mutat a Lélek által, jelenlétében mi megújulunk, és áldást kapunk.

Add át magad Neki!

Domonyi Erik

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..