(Az 1. rész elolvasásához kattints ide)

0764ad4319755fa2c35a51bd5624a0a1 (1)

Az isteni vezetés lényege az, hogy ismerjük Istent és bízzunk benne. Nem fogja megmondani, hogy mit tegyünk, de segít. Minden döntésünk meghozatalakor bízzunk Benne! Bízzunk abban, hogy Ő velünk van. Akkor sem hagy el, ha rosszul döntünk. Bármi történik, Ő a legfontosabb. Legyen fontosabb annál, amit akarunk. „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek” (Mt 6,33). Sosem leszünk teljesen biztosak a döntésünkben, de bízzunk az Úrban! Isten velünk van és vezet. „… és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját” (Jn 10,3-4). Jézus megígéri, hogy vezet minket. Fogjuk hallani az Ő hangját.
„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsolt 46,11)

Érzelmek
Csendesedjünk el! A csend szükséges ahhoz, hogy figyeljünk Istenre, de emellett alkalmas arra is, hogy megvizsgáljuk magunkat. Mit is akarok én igazán? Mit érzek ezzel a helyzettel kapcsolatban? Ezekre is fontos, hogy figyeljünk, mert lehet, hogy Isten helyezte őket a szívünkbe. „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” (Zsolt 37,4) Isten vágyat ad a szívünkbe, és beteljesíti azt, ha igazán Őbenne gyönyörködünk. Sokszor félünk az érzelmeinktől, tagadjuk azokat, pedig lehet, hogy a Szentlélek vezetése. Máskor pedig ezen fellelkesedve futunk érzéseink után, holott: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jer 17,9)

Igei vezetés
Ezért fontos, hogy az érzelmeinket felülvizsgáljuk az értelmünkkel, a megújult értelmünkkel: „… és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12,2) Tanulmányozzuk az igét! Olvassuk a Szentírást! Ismerjük meg Isten értékrendjét! A Biblia tele van Isten gondolataival. Róla szól az egész. Arról, hogy Ő mit tett értünk. Megismerhetjük Őt belőle. Isten szól a Biblián keresztül, de nem úgy, mint egy varázskönyv. Fontos, hogy úgy olvassuk az igét, hogy ne magunkat keressük benne, hogy mit mond rólam, az élethelyzetemről, hanem azt, hogy mit mond Istenről. Hogyan gondolkodik? Mi az, ami Neki tetszik? Olvassuk így a Szentírást, és aztán vonatkoztassuk azt a saját élethelyzetünkre! Ne egy kiragadott igeverset akarjunk megfogni, hanem azt, hogy mit tanít az a szakasz Istenről. Mit akart Ő akkor mondani az akkoriaknak? És ha ezt megértjük, vizsgáljuk meg, hogy mit jelent ez most az én élethelyzetemben, és bátran alkalmazzuk. Isten vezet minket az Ő igéjén keresztül. Nem egy igeversen, hanem az Igén keresztül: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre” (2Tim 3,16)

0069dc8239cd8db295ce5f9f7edf8cb3 (1)

Testvérek véleménye
Mielőtt döntést hozunk, érdemes megkérdezni hozzánk közel álló hívő testvéreink véleményét, akik nem félnek megmondani az igazságot. „Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.” (Péld 15,22) Sokszor egy külső szemlélő észrevesz olyan dolgokat is, amelyek fölött mi átsiklunk. Merjük kikérni mások véleményét! Ilyenkor az is kiderül, hogy meg tudjuk-e védeni a döntésünket, szilárd alapokon áll-e az.

Körülmények
„… mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok.” (1Kor 16,9) Fontos szempont az is, hogy milyen lehetőségeink vannak, Isten milyen kapukat nyitott ki számunkra. Nehéz világhírű énekesnek lennie annak, akinek nincs hangja, bármennyire is szeretné és bármennyire is támogatják őt a testvérei. Sokan vágyunk távoli helyekre igét hirdetni, holott lehet, hogy a szüleink sem ismerik Istent. Viszont itt sem lehet éles határokat húzni. Lehet, hogy Isten nem nyitja ki a kapukat, de azt akarja, hogy betörjük azokat.

Merjünk döntéseket hozni, hitből fakadó döntéseket. Nem lehetünk sohasem biztosak, hogy merre lépjünk, de bízzunk az Úrban, és induljunk el! A hívő keresztyén embernek sokszor nem jó és rossz között kell választania. Ha Istenhez közel állunk, ismerjük Őt, általában jó és jó, esetleg még jobb között kell döntenünk. Vizsgáljuk meg, hogy mi az Istennek tetsző, de ne gondoljuk azt, hogy Istennek csak egy konkrét dolog tetszik. Isten nem hagy el minket akkor, ha nem az egyik, hanem a másik egyetemre jelentkezünk. Nem fog tönkremenni az életünk, ha elvesszük azt a lányt, akit szeretünk, hiába nem kaptunk konkrét igét. Isten azt akarja, hogy felnőjünk, és merjünk felelősségteljes döntéseket hozni az Ő igéje ismeretében, az Ő vezetése alapján, bízva abban, hogy velünk van.

Kun Tibor

1 Hozzászólás

  1. Pingback: Isten akarata? (1. rész) - TeSó blog

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .