2015. augusztus havi bejegyzések

Ajándék vagy Ajándékozó?

„Angyalt küldök előtted, és kiűzöm a kánaániakat, emóriakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat. Bemégy a tejjel és mézzel folyó földre, de én nem megyek veled, mert kemény nyakú nép vagy, és elpusztítanálak az úton… Mózes azt mondta: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! (2Mózes 33,2–3. 15.)

A történet nem túl szövevényes. A szentíró szerint Isten éppen legfinomabb ujjmozdulataival rajzolja meg a szövetség törvényének betűit a kőtáblákon, miközben a választott nép a hegy lábánál aranyborjú előtt borul le. Isten ezt látva haragra lobban, s elhatározza: itt elválnak útjaink. Az ígéret viszont marad: Kánaán földjére bejuttok, angyalt küldök előttetek, hogy bevigyen titeket oda. Csak egy aprócska szépséghibája van ennek az ígéretnek: Én nem megyek veletek.

keep-calm-because-god-is-with-you-4 olvasás folytatása

A meghallgatás művészete (2)

Ha valaki megtisztel minket a bizalmával és beavat féltett gondolataiba, fájó élethelyzetébe, tanácstalanságába, akkor el kell őt fogadnunk olyannak, amilyen; meg kell próbálnunk együttéreznünk vele, illetve tudni kell értő figyelemmel meghallgatni őt. Ez a legfontosabb, amit tehetünk, viszont el jön az az idő is, amikor meg kell szólalnunk. „Mint az aranyalma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige” – olvashatjuk a Példabeszédek könyvében. Nos, így van ez a leglkigondozásban is: a helyén mondott szavak aranyat érnek, ellenben vannak olyan szavak és mondatok, amelyek ronthatnak a beszélgetőpartner feldúlt vagy szomorú hangulatán. (Komplex lelkigondozói diplomát ugyan nem adhatok, inkább csak felhívnám a figyelmet arra, hogy melyek azok a megszólalási formák, amelyeket érdemes kerülni.)

muvesz1 olvasás folytatása

A meghallgatás művészete (1)

emátpia

Életünk tele van szomorú eseményekkel. Némelyek apróbbak, némelyek megrázóak, némelyeket egy egész életen át kell hordoznunk és elviselnünk valahogy. Van, hogy nem is közvetlenül minket érint egy-egy tragédia vagy negatív esemény, csupán közvetve – családtagként, barátként, munkatársként – leszünk érintettek, amikor odaállhatunk a szenvedő fél mellé, mintegy „társként születünk a nyomorúság idejére”.

olvasás folytatása

Csipkebokor – azonosulás és különállóság

moses-and-the-burning-bush-0001107-full

Igeszakasz: 2 Mózes 3

Egyáltalán nem hétköznapi ez a történet, s miközben olvastam, azon gondolkodtam, mi lett volna, ha mindez velem történik meg. 40 év szürke hétköznapjai után egyszer csak az ég és a föld összeér egymással, s Isten és ember találkozását tartogatja benne.

olvasás folytatása