Néha felismerem, milyen vékony cérnaszálon hintázik a kényelemérzetem. Néhány apró bosszúság már elég a panaszra, egy-két rosszul összejátszó körülmény képes tönkretenni a napomat. Vannak bizonyos napok, amikor beüt a krach: a bejárati ajtó elromlik, az étel odaég (rosszabb esetben kezdheted elölről), közben tönkremegy a lefolyó, a zuhanyt napok…
„Három hónapig volt az ÚR ládája a gáti Óbéd-Edóm házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edómot és egész háza népét. De jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért. Elment Dávid, és örvendezve vitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába. Amikor…
Ha megkérdeznénk egy gyászolót, aki még csak nemrég veszített el valakit, azt mondaná, hogy sosem fogja tudni elfogadni azt, ami történt. Elképzelhetetlennek tűnik számára, hogy tovább lépjen, hogy ne az elhunyt körül forogjon minden gondolata, hogy a mérhetetlen fájdalom idővel szűnni fog…
„Itt kéne lenned… Mindent értelmetlennek és üresnek látok, ilyenkor lenne jó veled beszélni. Ilyenkor van egy-két olyan szavad, ami pont eltalál, és akkor visszaáll a világ rendje. Olyan önző dolog, hogy egyik pillanatról a másikra eltűntél, és nem készítettél fel arra, hogy nélküled kelljen élnem. Talán ha visszajönnél…
„Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” Zsolt 73,26 Ha elenyészik is testem és szívem … Uram, tudom, hogy elenyészik. Láttam már elmenni embereket. Fiatalokat és időseket egyaránt. Volt, aki készült rá; volt, akit váratlanul ért. Volt, aki mellett ott állt…
halál gyász gyászfolyamatSaját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? (Weöres Sándor)
Az utóbbi hét során Kárpátalján több felfoghatatlan tragédia történt hirtelen. Valójában naponta történnek szörnyűségek, de amikor mindez elérhető távolságba kerül, akkor vesszük észre, hogy valakinek a halála hány embernek okozhat „előhalált”, valami feldolgozhatatlannak tűnő belső megsemmisülést. Néhány sorral semmit sem tehetek jobbá. Mint mindenki, én is tehetetlennek érzem…
„Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen dolgozott a korongon. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.” (Jeremiás 18, 3-4)
Azon a forró napon, amikor a Damaszkuszba vezető úton Saul (Pál) találkozott Jézussal, nemcsak a látását veszítette el, hanem minden addig elért sikerét, jól felépített életét és kapcsolatait is. Ettől a különleges eseménytől kezdve ő maga is mindent kárnak és szemétnek ítélt (Filippi 3,7-8).