2015. június havi bejegyzések

Amikor beüt a krach

Néha felismerem, milyen vékony cérnaszálon hintázik a kényelemérzetem. Néhány apró bosszúság már elég a panaszra, egy-két rosszul összejátszó körülmény képes tönkretenni a napomat.

giraffe-clouds-kids

Vannak bizonyos napok, amikor beüt a krach: a bejárati ajtó elromlik, az étel odaég (rosszabb esetben kezdheted elölről), közben tönkremegy a lefolyó, a zuhanyt napok óta nem tudod használni, megjönnek a számlák, késik a fizetés és szorítanak a határidők a munkahelyeden, ahol épp aznap szólt be a főnököd… Gyűlik a bosszúságok kicsi, undok, növekvő fellege.

olvasás folytatása

Örüjjé’ má’!

„Három hónapig volt az ÚR ládája a gáti Óbéd-Edóm házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edómot és egész háza népét. De jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért. Elment Dávid, és örvendezve vitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába. Amikor hat lépést tettek azok, akik az ÚR ládáját vitték, ő egy bikát és egy hízott borjút áldozott. Dávid teljes erővel táncolt az ÚR színe előtt, és gyolcs éfódot kötött magára Dávid. Így vitte el Dávid és Izráel egész háza az ÚR ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel.” (2Sámuel 6, 11–15)

képppp

Nem olyan régen, egy beszélgetés alkalmával megkérdeztem egy-két ismerősömet, hogy mi az, aminek örülni tudnak, mi az, ami örömöt okoz nekik, és hogyan fejezik azt ki. Megdöbbentő volt az a csend, ami a kérdést követte. Senki sem szólalt meg. Kicsit elképedtem. Nincs öröm? Csak a rosszat vesszük észre? Félünk örülni? Tudunk egyáltalán? Ki merjük mutatni? olvasás folytatása

Halál, gyász, gyászfolyamat – Elfogadás (4)

5-stages

Ha megkérdeznénk egy gyászolót, aki még csak nemrég veszített el valakit, azt mondaná, hogy sosem fogja tudni elfogadni azt, ami történt. Elképzelhetetlennek tűnik számára, hogy tovább lépjen, hogy ne az elhunyt körül forogjon minden gondolata, hogy a mérhetetlen fájdalom idővel szűnni fog…

olvasás folytatása

Halál, gyász, gyászfolyamat – Alku és depresszió (3)

tumblr_n9v3a59Dkz1shribqo1_500

Itt kéne lenned… Mindent értelmetlennek és üresnek látok, ilyenkor lenne jó veled beszélni. Ilyenkor van egy-két olyan szavad, ami pont eltalál, és akkor visszaáll a világ rendje. Olyan önző dolog, hogy egyik pillanatról a másikra eltűntél, és nem készítettél fel arra, hogy nélküled kelljen élnem. Talán ha visszajönnél még egy napra, elbúcsúzhatnék, és akkor el tudnálak engedni. Ha még egyetlen napot itt lennél, elmondanék mindent, amit mindig is szerettem volna, és akkor belenyugodnék a távozásodba. Talán nem is történt meg mindez, csak egy borzalmas álomban vagyok. Hihetetlen, hogy én egész nap beszélek hozzád, de te már soha többé nem fogsz válaszolni…”

olvasás folytatása

Ha elenyészik is

Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” Zsolt 73,26

prayer-candle

Ha elenyészik is testem és szívem … Uram, tudom, hogy elenyészik. Láttam már elmenni embereket. Fiatalokat és időseket egyaránt. Volt, aki készült rá; volt, akit váratlanul ért. Volt, aki mellett ott állt a család; volt, aki egyedül fogadta a halált. Volt, aki időskorban ment; volt, aki önkezével vetett véget az életének.

olvasás folytatása