kislany_cr

Ki az, aki szívesen vitázik mostanság a keresztyén élet mindenféle kérdéséről? Főleg nagyon határozott partnerekkel… jajj. A hitünkkel kapcsolatosan persze mindig akad vitatéma, sok mindent nem egyformán értelmezünk, amit a Bibliában olvasunk, meg aztán vannak olyan dolgok is, amikről egyáltalán nem olvasunk benne. Most akkor van valami szerepünk a saját megváltásunkban? Vagy szabad akaratunk? A végén mindenki fog ítélőszék előtt állni, vagy a megváltottak csak simán mennek rögtön a mennybe? A paráznaság az most házasságtörés vagy házasság előtti szex mondjuk a vőlegényeddel? Sok ezekhez hasonló kérdés merül fel bennünk. És nem véletlenül vannak különböző véleményen róluk más-más felekezetek: egyszerűen vannak dolgok, amik nem egyértelműek a Biblia alapján…

Amit mondani akarok mindezzel az csak annyi, hogy ezeket a bizonytalanságokat talán jobb elismerni, mint takargatni. Ameddig hiszünk abban, hogy Jézus áldozata miatt Isten megbocsátott nekünk, és ezért örök élet vár ránk, ha az áldozatot elfogadjuk, addig azt hiszem, minden rendben van. Én a magam részéről, ahelyett, hogy ragaszkodnék hozzá, hogy márpedig Isten választja ki, hogy ki az, akinek megkegyelmez, és ez a kegyelem aztán ellenállhatatlan – ahogy mondani szokták –, vagy biztosan állítanám, hogy vért enni tutira bűn… ehelyett nekem van képem azt mondani, hogy nem tudom. Nem tudom, hogy van-e szabad akaratunk, vagy hogy együtt leszünk-e a családunkkal, szeretteinkkel a halál után, vagy hogy számít-e, hogy vannak jócselekedeteink. Nem tudom, hogy hogyan is van ez a predestináció dolog, és nem hiszem, hogy Isten azt várja, hogy tudjam, vagy hogy azt állítsam, hogy tudom. Mármint van véleményem ezekről a kérdésekről, és vannak élethelyzetek, amikor döntést is kell hoznom: eszek-e vért vagy nem, de ilyenkor szeretek úgy imádkozni Istenhez, hogy Istenem, nem tudom, hogy mi a helyes, hogy mit gondoljak. Kérlek, lásd, hogy szeretnék jól dönteni, és bocsásd meg, hogyha nem tudok!

Aztán abban reménykedem, hogy amikor majd ott leszek a mennyben, és végre minden válasz tiszta lesz, akkor azt tudom mondani Istennek, hogy: aha, szóval ezt a részét a mormonok vagy a baptisták gondolták jól, most már én is értem! Akkor itt én akarok a legújabb baptista lenni!
Addig is, én, pont ezért, igyekszem nyitott lenni a véleménykülönbségekre: és lehet, hogy ez azt jelenti, hogy nem köteleződöm el egyetlen vallási dogma iránt sem, hiszen azok épp a nem egyértelmű dolgokról nyilatkoznak nagyon határozottan. A reformáció óta persze mindenki arra van biztatva, hogy fedezze fel magának a Bibliát, és próbáljon ő maga rájönni az igazságokra. Én is ezt próbálom, bár tudom, hogy a végén nem lesz mindenről helytálló véleményem, de megteszem a tőlem telhetőt, a többiért pedig már előre bocsánatot kérek. Szerintem Isten tényleg meg fogja érteni.

Molnár-Kovács Dorka

11 hozzászólás

  1. Dancs Edina

    A képválasztás nagyon jól sikerült! 🙂 Valóban jó dolog felismerni, hogy nem tudjuk mindenre a tökéletes választ, és lehetnek kétségeink. Egy ige ugrott be: A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké…(5Móz 29, 28 a) S ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy ok, hogy vannak titkok, s nem tudunk mindent, de a kinyilatkoztatott dolgok a mieink-tehát van, ami egyértelmű, vitán felüli. S ami az, azt nem szabad feladnunk, mert ha a „nyitottság szellemében” azt mondjuk: nem tudjuk, lehet így is, úgy is érteni, akkor –szerintem-pont a lényeg: a hit vész el. A hit abban, hogy Isten szava az Isten szava, és Ő pont azért kommunikál velünk, hogy megértsük. Én is fontosnak tartom, hogy szeretettel forduljunk a más felekezetűek, vagy akár más vallásúak felé, sőt, amiben lehet, tanuljunk tőlük; de azt is, hogy eközben ki tudjuk mondani, hogy ebben és ebben abszolút nem értek egyet veled. Nem azért, mert okosabbnak gondolom magam, hanem mert az Ige mást mond, és úgy mondja, hogy nem lehet félreérteni. (Na jó, lehet, mert mindent lehet, de a józan parasztész mégis jelzi, ha valami hibádzik.) Lehet, hogy szakmai ártalom nálam, de kiegészítésként fontosnak tartottam hozzátenni. 🙂

  2. Kovács Dorka

    Ja, ezzel egyet értek, és mint írtam is, Jézus áldozatában például én sem szeretnék kételkedni. Amúgy szerintem még az sem baj, ha másoknak a számomra kérdéses dolgokról is határozott a véleményük, sőt, jó nekik 🙂

  3. laskotizoli

    Annyira kapufa, mikor a keresztyénséget ideológiaként kezelik és elvet csinálnak olyan fogalmakból, mint bűnbánat, bűnbocsánat, kegyelem, megváltás … Aztán persze az elvek egy közösség, kegyességi irányzat kezében vannak. Szerintem azért jó ez a cikk, mert nem áll be a bibliai ideológiagyárosok sorába, akik mindenkiről mindent jobban tudnak és személyes sértésként kezelik azt, ha valaki nem fekszik le az elveiknek. Így tovább, Dorka 🙂

  4. Nagyon jó a bejegyzés. Tetszik az, hogy ilyen bátran és lazán nekiesett ennek a nehéz témának. Ez jó, és fontos, de ebben benne van az is, hogy egy nagyon magas labda azoknak, akik radikálisan másképp gondolják. Mondjuk, mert ők HISZNEK a kettős predestinációban. Megosztottam én is, és ilyen hozzászólások érkeztek, beidézem őket:

    „Meg van írva, több helyen is, hogy kiknek nincs helye Isten országában. Ez érthető mind és egyenes. Nem kell hozzá teológiát végezni. Csak pár igehely: Efézus 5:3-5, 1Korintus 6:9,10, a vérevésről: Apcsel 15:19,20” Cserna Kata
    „A Biblia egyértelműen írja le a dolgokat, ezt nem a felekezetek döntik el…” Jeszenszky Gizella

    „Érdekes egy írás volt…. Nekem egy kicsit a Vízöntő korszak irányára hasonlított.Elfogadok mindent aztán ha odakerülök, mert (az írásból azt vettem ki , hogy úgyis odakerülök ) akkor majd tudni fogok mindent.abban egyetértek, hogy nem is vitázni kel hanem szeretni a másikat….. De ha valami nem jó azért i szólni kell de azt is a Jézusi szeretet vezesse.” Pál Zsolt

    Megleptek a reakciók, mert én reggel, indulás előtt, amikor elolvastam, nem éreztem a bejegyzésben ezeket. Most, hogy végiggondoltam, talán úgy lehetne kikerülni egy ilyen magas-labda témánál, hogy fröcsögjenek, vagy félreértsék, hogy számítasz a reakciókra, és egyértelművé teszed, hogy azok ismeretében és tudatában írod ezt. A rövidségnek ez a hátulütője.

    Ide kattintva lehet válaszolni a hozzászólásokra.

    Lényeg: nekem teljesen átjött. Egyébként meg tök egyetértek Laskotival az ideológia-gyártás kérdésében. Zavar, de csak úgy tudom felhívni rá a figyelmet, ha nagyobb lélegzetvételű írásokban kisebb lélegzetvételű témákat feszegetek. Kicsit koncentrátuma ez azoknak a témáknak, amelyeknél sokaknak elgurul a gyógyszere. :))

    Jó a blog. Tartsatok ki, és ne vegyétek magatokra, ha nem értenek egyet veletek, vagy szándékosan félreértenek, vagy támadnak. Majd lecseng.

    Üdv: Szabi

  5. Kovács Dorka

    Amikor a bejegyzést írtam, egyáltalán nem szerettem volna nagy témába belemászni vagy provokatívat írni, ez csak az én hitvallásom..

    Ahogy többen megértettétek, az írás lényege nem a példák, amiket felhoztam a kételkedésre. Mert ezekkel (a lehet, hogy nem olyan jó példákkal) csak illusztrálni akartam azt az egy gondolatot, amiről a bejegyzés szólni akar: hogy szerintem sosem fogok mindent érteni, vagy jól tudni, ami a Bibliában van, de én azt hiszem, hogy Isten ettől még szeret. Szóval ja, szerintem sok mindent majd csak akkor fogunk megérteni, ha nem „tükör által” nézzük a képet, ebben talán egyet tudnak velem érteni a támadó kommentelők is.

    Köszi a bátorítást, Zoli, egy kicsit szükségem volt rá :D. Ha valamibe nem akartam belemenni, az a vita, ehhez képest: jajj…
    Kösz a tanácsot, Szabi, legközelebb igyekszem óvatosabb meg világosabb lenni.

  6. „Ha valamibe nem akartam belemenni, az a vita, ehhez képest” – a LEGJOBB ami történhet egy írással, egy szöveggel, hogy VITÁT generál. Ritkán jön össze, élvezd.

    Tényleg teljesen ok. Átjött.

    Relax. Szabi

  7. Szanyi György

    posztmodernen túli ifjúság… 😀 De ügyes írás

  8. Milyen jó lehetett a középkorban! A technikai és a szellemi fejlődés olyan lassú volt, hogy az időseknek nem volt okuk amiatt panaszkodni, hogy a mai fiatalok így meg úgy… minden ugyanúgy volt, mint az ő fiatalságuk idején 😀
    Szerintem már kezdhetnénk az ABC-t a nemzedékek jelölésében, mivel a kutatók már nemcsak Z, hanem Z+ generációról beszélnek 🙂

  9. „Fiatalságunk […] rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink […] nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok.”

    „Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes.”

    „A világ válságos helyzetbe került. A gyermekek nem hallgatnak többé a szüleikre. Nem lehet messze a világ vége.”

    „A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.”

    Mintha a legfrissebb újságcikket olvasnánk. Azonban az első idézet Szókratésztől való (Kr.e. 470-399), a második Hésziodosztól (Kr.e. VII. sz. első fele), a harmadik egy egyiptomi szerzetestől (2000 éve), az utolsó pedig több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán.

    J. M. Petitclerc, szalézi pap, fiatalok evangelizációjáról szóló könyvéből

  10. Kovács Dorka

    😀 ez érdekes volt.
    én egyébként (naivan) úgy gondolom, hogy az újabb generációk mégis csak egyre toleránsabbak, egyre nyitottabbak, sőt, egyre kedvesebbek is. persze ez ugyanolyan rossz általánosítás, mint az, hogy ‘a fiatalság velejéig romlott’, csak azért írtam le, mert nekem tényleg inkább ez a benyomásom.

  11. Szanyi György

    Nem érdekel engem, hogy milyen betű jelöl titeket, én szeretlek titeket, őszintén bevallom. 😀

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .